Elemek szűrése dátum szerint: október 2018
2018. október 27., szombat 09:31

125 éves a „Korona”

Az 1867-es kiegyezés utáni országos gazdasági és kereskedelmi élet beindulásával a csurgói polgárosodás is már egy olyan fokára ért el, hogy társadalmi igény jelentkezett egy új közösségi, kulturális helyszín megépítésére. Ezért tudatos városrendezési elhatározással jelölték ki a Széchenyi tér sarkára, 1893 tavaszán az első legnagyobb csurgói középület, a „Vendéglő a Magyar Koronához” megépítését, melyet aztán pontosan 125 éve, 1893. október 22-én már meg is nyitották.

A nagyszabású építkezés első lépéseként Postek Antal községi bíró és Szabó Antal községi jegyző 1893. április hó 9-én kelt levelükben kértek engedélyt a főszolgabírói hivataltól, miszerint:
„Csurgó nagyközség szándékozik Csurgó újvárosban Széchenyi tér 395 népsorszám alatt felvett korcsma helyiségül szolgáló házát földig lebontani, és annak helyére az / alatt csatolt tervrajz szerinti új korcsmát építeni.” Ezen a helyen állt térképpel igazolhatóan a „Korona” elődje, a „Fehér ló”, Csurgó egyik állandó italmérési joggal rendelkező vendéglője is.

afbb8ed3c36a81b3a16ea401fc40b10a

A Morandini testvérek, középen Roman Morandini /forrás/

A korcsmának nevezett, eklektikus stílusú „Korona” nagyvendéglő építését az olasz származású, nagykanizsai Roman Morandini építőmester tervei alapján kezdték meg. A község 300ft-ot fizetett a tervekért.

A Korona eredeti alaprajzát a MNL Somogy Megyei Levéltárának „Műszaki dokumentációk a főszolgabírói iratokban” adatbázisában tekinthetjük meg, melyek szerint a földszinten bolt, bormérés, kávéház, étterem, konyha és a vendéglős lakása kapott helyet. Míg az emeleten a nagyterem, a casinó, az olvasó és billiárd terem, valamint a nyugati oldalon öt kisebb szálló szoba helyezkedtek el.

Az első írott híreket a Csurgó című újság, 1893. szeptemberi számában olvashatjuk, melyben beszámolnak a szálló rohamos épüléséről. A téglákat a József Attila utcai temető szomszédságában volt Jünker téglagyárból vásárolták. A kavicsot és a vaselemeket vonaton szállították, majd lovas kocsikkal hozták a helyszínre. A munkálatokon egyszerre több szakember is dolgozott. A szükséges segéderőt napi bérfizetéssel Csurgóról és főként Berzencéről fogadták fel.

koron 01

Korona az 1900-as évek elején /forrás/

Az építkezés folyamatában kisebb viták, problémák is adódtak. Roman Morandini, a Korona tervezője a kialkudott 300 Ft tiszteletdíjon kívül, még 50Ft-ot kért, melyet a képviselőtestület elutasított. Az eredeti műszaki átadást 1893. október 1-re tervezték, azonban hibás lépcső és az emeleti nagyterem födémének bizonytalansága és rezonanciája miatt a kaposvári Magyar Királyi Államépítészeti Hivatal csak október 15-én, részlegesen vette át az épületet. Még ekkor sem lett az épület külseje lemeszelve, ugyanis a falakat túl nedvesnek találták.

Az emeletet ezért még nem, de a földszintet így már meg tudták nyitni. Az átadási ünnepséget nagy várakozás előzte meg. Az időközben kiválasztott első bérlő, Bogári Ignácz pontosan 125 éve, 1893. október 22-én délután 14 órára tette a hivatalos, Kotyi József cigányprímás és bandája által kísért, ünnepi vacsorás megnyitót.

A rendezvényen Csurgó minden társadalmi rétegéből voltak érdeklődők. Ámulva csodálták a szépen bebútorozott, tágas termeket, az új edényezettel szépen terített asztalokat. A Korona vendégköre így a helyi és a vidéki vendégekkel is rohamosan bővült. Ezért aztán a bérlő, Bogári Ignácz a vendégek elé minden Csurgóra érkező vonathoz a saját fiákerét küldte le, csekély 30 korona viteldíj ellenében.

Mindezek ellenére azonban a tisztasággal és a kiszolgálással is meggyűltek a bajok. Korabeli leírások szerint a vendéglő piszkos, büdös volt. A két pincér tanulatlan, illetlen modorára is sok panasz érkezett.

A bérlő Bogári Ignácz vendéglős folyamatosan ittas volt. Egy alkalommal Antal Géza helybeli fényképészt verte meg. Máskor a felesége és cselédei ruháit gyújtotta fel, őket nagy késsel kergette. Ezért aztán 1894 februárjában áprilisi, végleges felmondásra kötelezték.

A Korona átvétele Hőke Kálmán csurgói főmérnök közben járásával is csak 1894 szeptemberére valósult volna meg, ha a vállalkozó pótolta volna az 1 év alatt előjött hiányosságokat. Végül is a karzat és a lépcsőkorlát hibáinak kijavítása után 1894. október 28-ára esett a végleges birtokba vétel.

A Korona vendéglő megépítése, és környezetének „úrivá” tétele a György (ma Petőfi tér) parkírozására is mozgalmat indított el, Mátray Gyula képezdei igazgató főrendezésével. Novemberre Festetics Tassiló gróf a csurgói főerdészeti hivatal útján ígéretet tett a mai Petőfi és Széchenyi tér parkírozáshoz szükséges facsemeték biztosítására.

A Korona átadását követő pár éven belül, hamar kiderült, hogy az öt hálószoba kevésnek bizonyult. Így az akkor még udvari részre egy szállószobákból új részt terveztek építeni, melyre 1902 februárjában 9257 korona hitel felvétel engedélyezett Csurgónak Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottsága. Ezt követően Sárközy Andor jegyző és Pataki Antal bíró már ki is írták az „árlejtést”, mai szóval pályázatot a Korona melletti épület (ma Petőfi tér 1.) felépítésére. A kiírást Lang Mór helyi vállalkozó nyerte el, 9200 koronáért.

koron 02

A Korona hátulról, jobbra az 1902-ben épült szállórésszel. Az udvarban istálló és nyitott pajta a lovak és kocsik számára. (Ma ez a terület a Petőfi tér 1. és 1/a.) /forrás/

Májusra már tető alá került az épület, és felépült az új kerítés is. 1902 júliusára aztán már egy-két apróbb javítás után át is lett adva a Korona új szálló épülete.

A fejlődés ezután sem állt meg. 1913 júniusában, Panácz Antal bérlő idejében további új bútorzattal, felújítva adták át a szép, lugasos, virágos kerthelyiséget.

A Korona életének elmúlt 125 éve során aztán még több kisebb-nagyobb átalakítás, tulajdonos, és elnevezés is váltogatta egymást: szálloda, vendéglő, nagyvendéglő, korcsma, fogadó, stb. 1919-ben a Vörös Forradalom Tanács Szállodára keresztelte. 1948-ban államosították, majd szövetkezeti tulajdonba került. Csokonai szerelmének emlékére Lilla presszó is működött a falai között. Sok csurgói emlékében elevenen élnek a teltházas mozi élmények is. Az önkormányzat 1994-ben visszakapta, részlegesen értékesítette, majd részben vissza is vásárolta a tulajdonjogát. Korona egyes részeinek azóta is folyamatosak a tulajdonosi és bérlői változásai.

Korona 2

A Korona a 2000-es évek elején 

Jelenleg alszik és álmodik ez a 125 éves, de még vénségében is szépséges öreg hölgy, a Korona. Álmodik egy szép jövőről, melyben megfiatalodva, új ruhában, csillogó ablakszemekkel ünnepelhet majd egy következő születésnapot.

Vargáné Hegedűs Magdolna

Kategória: Hírek

Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc tiszteletére tartottak megemlékezést október 22-én. Az esemény az Országzászlónál ünnepélyes zászlófelvonással vette kezdetét, melyet az 56'-os emlékműnél koszorúzás követett. Ezt követően az esemény a Csokonai Közösségi Házban emlékműsorral, valamint Szászfalvi László országgyűlési képviselő ünnepi beszédével folytatódott.

Kategória: Hírek

Egynapos dél-baranyai kirándulást szervezett tagjai és patronálói részére Gulyásné Kozma Julianna, a mozgáskorlátozottak csurgói csoportjának vezetője. Olyan napi programot állított össze, melyben egyaránt szerepeltek kulturális, gasztronómiai és gyógyító-pihentető helyszínek is. A dél-baranyai, Máriagyűd-Villány-Harkány útvonalra azért esett a választás, mivel az aktív csoportnak folyamatos igénye van a közös együttlétekre, kirándulásokra. A többségében mozgáskorlátozott idősekből álló tagság azonban főként a rövidebb, pár órás utazással elérhető helyszíneket kedveli.

Elsőként a résztvevők a Máriagyűdi Kegyhely több száz éves, barokk templomát tekintették meg, majd lesétáltak a levendulás házhoz, ahol gyógyhatású levendulás termékeket vásároltak. Tovább utazva Villányba finom borok kóstolása közben költötték el kemencében sült ebédjüket. Ezt követően Harkányba megérkezve a gyógyfürdő meleg vízében pihentek és úszkáltak, majd az egyik helyi vendéglőben együtt költötték el jó hangulatú vacsorájukat.
Gulyásné Kozma Julianna elmondása szerint a csoportnak jelenleg 207 tagja van, Az éves 1200 forintos tagdíj helyben maradó 600 forintnyi feléből, támogatóik adományaiból és az önrészek befizetéséből szervezik rendezvényeiket, kirándulásaikat.

Éves programjaik között szerepel több egynapos, és egy több napos utazás, horgászverseny, piknik, és egyéb, alkalomszerű rendezvény is. Már jelentkezési szakaszban, szervezés alatt állnak a következő év kirándulásai is.

Vargáné Hegedűs Magdolna

Kategória: Hírek

„A szűrés csak perceket, de a későn felfedezett daganat éveket vehet el az életből”...Ilyen, és ehhez hasonló mondatokkal, idézetekkel indították útjára az idei év mellrák elleni küzdelem figyelemfelhívó kampányát, hiszen az október a mellrák elleni kampány hónapja. A nemzetközi kezdeményezéshez kapcsolódva a 80-as évek óta országszerte szerveznek rendezvényeket, melyek erre a betegségre és általában a daganatos betegségek megelőzésére hívják fel a figyelmet és nyújtanak tájékoztatást nők és férfiak részére is. A Magyar Rákellenes Liga Csurgói alapszervezete 6. alkalommal szervezte meg rózsaszín szalagos sétáját. A rózsaszín lufi és rózsaszín szalag a mellrák elleni küzdelem melletti elhivatottságot jelenti világszerte. A szervezők sétára nem csak az érintetteket és családtagjaikat várták, hanem bárkit, aki az ügyért akar tenni. Hiszen a figyelemfelkeltés volt a cél. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével, Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga Elnöke és jelen voltak a Nagyatádi Alapszervezet tagjai is.

A séta a Csokonai Közösségi Ház elöl indult, majd végigjárva a város központját, az Egészségügyi Centrum előtt Hadi Róbert a testi és lelki egészségéről, az emberi kapcsolatok fontosságáról szóló előadását hallgathatták meg a résztvevők. Visszatérve a Közösségi Házba, Szalai Józsefné önkormányzati képviselő asszony köszöntője után, Tóth Richárd, az Egészségfejlesztési Iroda vezetője, az intézmény tevékenységét mutatta be. Rozványi Balázs beszédében felhívta a figyelmet a szűrővizsgálatok fontosságára, hiszen a daganatos megbetegedések korai felfedezésében. így gyógyításában is nagy szerepet játszanak. Az őszi hónapokban egyébként nem csak a nők, hanem férfiak egészsége érdekében is kampányolnak. A Movember rendzvénysorozat felhívja a figyelmet a férfiak egészségét érintő komoly problémákra, elsősorban a prosztata megbetegedések a prosztata rák magas arányára, amely rendszeres szűrővizsgálattal szintén megelőzhető.

A programot az Eötvös József Általános Iskola 4. osztályos tanulóinak, és a Kolping Nagyváthy János Középiskola diákjainak előadása színesítette. A rák alattomos betegség. Szinte már nincs olyan család térségünkben, amelyik valamilyen formájában ne lenne érintett. Gondolatainkat, hozzáállásunkat átformálva ne csak ezen a napon, hanem az év minden napján hívjuk fel családtagjaink, ismerőseink figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára. Mindezeken felül a rák kialakulásának kockázatát csökkentheti bennünket körülvevő támogató szociális közeg, a lelki egyensúly. A Csurgói alapszervezet elnökének, Kisné Madács Ilonának a szavaival élve: „Bánjunk jól egymással!”

A népszerű és megindító rendezvényen közel 120 fő vett részt, amely megvendégeléssel és kötetlen beszélgetéssel zárult.

BV

Kategória: Hírek
2018. október 18., csütörtök 10:01

Történelmi idők tanúja a Baksay utcai ház

Csurgó 1000 éves történelméből a 100 évvel ezelőtti sorsfordító napokra segít ráhangolni 10 évvel ezelőtt elhunyt Takáts Gyula Kossuth- díjas kaposvári költőnk, aki egykori csurgói látogatása során Virág György tanár úr lakásán azt jövendölte, hogy Csurgót Bohuniczky Szefi írónő teszi még híressé. A neves Nyugat folyóirat munkatársa volt, sikeres, elismert írónő. Csak kevesüknek adatott meg, hogy két alkalommal, 1938-ban és 1942-ben megkapta a rangos Baumgartner- díjat, amely József Attilának sem sikerült, bár ez nem adhat okot semminemű méltánytalan összehasonlításra. Egykori háza ma is áll a Baksay utcában.

Berkes Józsefnétől, a gimnázium egykori hivatalsegédétől hallottam először a nevét. Tőle tudom, hogy fiatalasszonyként hozományba kapta. Berkes néni Bódi Ferenc és felesége, Hadik Magda szobrászművész bejárónője volt a Csokonai utcában. Amikor pedig Bódiék és Mallerék a második világháború után Budapestre költöztek, a fővárosban a két asszony, az írónő és szobrásznő Csurgón megalapozott barátsága tovább mélyült. Szefi néni „kalapos” fényképe egy kiadós fővárosi beszélgetésünk eredményeként Hadik Magda jóvoltából került a református gimnázium tulajdonába.

Szerencsére 1989-ben, de már csak 20 évvel a halála után napvilágot láthatott az írónő terjedelmes Otthonok és vendégek című visszaemlékezés- kötete, benne megannyi Csurgóra- utalással.

1912-ben ment férjhez Maller Dezső (1881-1956) gimnáziumi tanárhoz. A „boldog békeidők” utolsó éveit itt élték: „Augusztus végén elfoglaltuk luxussal berendezett csurgói lakásunkat. A hat szobában édesanyám előre elrendezett mindent. A büfé és a pohárszék márványlapjai megteltek nászajándékjaink ezüstjeivel, a fiókokban tizennyolc személyes evőeszközkészlet lett elhelyezve, a metszett üvegek mögött drága porcelánok, szép üvegholmik sorakoztak. A padló tele szőnyegekkel, a falak képekkel. Hogy mindez tökéletes boldogságot nyújtson, édesanyám közénk helyezte betanított szobalányát, és főznöm sem kellett.”

Bohuniczky Szefi irodalmi pályája Csurgón kezdődött. Sok ekkori és későbbi novella, regény kedvelt témája a megélt kisvárosi élmény. Nemcsak olvasta, írt is a Nyugatba.

Írói próbálkozásaiban Móricz lett a mintaképe: „Móricz Zsigmond műveivel különös viszonyba kerültem. Már akkor éreztem, hogy résen kell állnom, mert ő az az író, akinek hatásából nehezen tudok kiszabadulni. De hiába védekeztem, első Csurgón írt novellapróbálkozásaim Móricz- utánzatok lettek.”

„A könyveket, a természetet egyformán szerettük. Óriási sétákkal bejártuk a vidék dombjait, völgyeit, eljutottunk a Dráváig, a szép táj felfrissített, és mielőtt hazamentünk, a gyékényesi restiben pompás vacsorát fogyasztottunk.”
A Magyar Államvasutak ekkor élte virágkorát. Hol van ma már a gyékényesi resti, a pár óra alatt Bécsbe eljuttató gyorsvonat!

„Ezután minden második héten Bécsbe rándultunk. A délben felültünk a gyorsvonatra, és este már valamelyik színházban vagy szórakozóhelyen faltuk a várost. Egy bécsi kirándulásunk alkalmával a Grabenen fekete díszmagyarba öltözött úr jött szembe velünk, s nyugodt közönnyel haladt a Kohlmarkt irányába. – Tisza István – súgta az uram. A puritán, komoly ember különös jelenség volt az életvidám bécsiek között. – Menjünk utána – biztatott az uram, és követtük Tiszát a Burg bejáratáig. Döbbenet és rémület töltött el: Azt az embert követtük, aki felett gyermekkoromban annyi vitázó csatát hallottam, mert nagyanyám gyűlölte, anyám pedig rajongva bámulta. Eléje kerültünk, hogy még egyszer az arcába nézzek. Tisza István felnézett, tekintetünk találkozott. Éles fényű szemekre emlékezem, tiszta arcra.”

Az 1918. évi tanévkezdést az összeomlás, a tengernyi szenvedés tette zaklatottá: „Mire visszakerültünk Csurgóra, feldúltságot tapasztaltunk. – A bűnösök most bűnhődni fognak – mondták a hadiözvegyek, ás antiszemita hangok meg jegyzők elleni vádak keltek szárnyra. Egy október végi napon rémült arccal érkezett a Kaszinóból az uram haza.
Előttem lőtték le a Sugárúton a másodjegyzőt, senki sem mert a segítségére menni, rettenetes dolgok kezdődnek! Másnap este a hét csurgói szabadkőműves összeült a nappalinkban tanácskozásra. Arról volt szó, hogy lehetne a fellobbant antiszemitizmust és gyűlölködést megállítani. Késő éjszakáig együtt voltak, de amint megtudtam, meddő beszélgetés volt csak, az ostobaságokra nem találtak okos tanácsot... Mert az uram kimaradt a háborúból, velünk szemben is nőtt a gyűlölet.

-Beléptél a kommunista pártba? -kérdeztem.
-Nem léptem be. Szabadkőműves vagyok, semmiféle párthoz nem kívánok tartozni, de ez a rettenetes háború meg fogja változtatni a világ arcát, más élet kezdődik.”

Maller Dezső a csurgói Református Gimnázium Önképzőkörének volt tanárelnöke. Pókos Ferenc tanár 1969-ben egy konferencián mondott hozzászólásában ismertette először az emlékezetes önképzőköri ülést. Már három nappal halála után, 1919. január 30-án megemlékeztek Ady Endréről. Az önképzőköri jegyzőkönyv szerint „hangoztatták ellene a hazafiatlanság vádját, holott alig volt nála tősgyökeresebb magyar ember, nem a hazát támadta ő, hanem a közállapotokat, a maradiakat, s a társadalom ezer meg ezer hibáját, fel kell tehát oldanunk a hazafiatlanság vádja alól.”
1919 márciusának első felében a kultuszminisztérium elrendelte, hogy minden vidéki gimnázium küldjön szociális átképzésre tanárt, és ő elvállalta.

A férjétől levelet kapott, hogy Bogláron a somogyi tanítók részére szociális tanfolyamot tartanak, ő a vezető, készüljenek a nyarat Bogláron tölteni.

1920 nyarán váratlanul Kaposvárra hurcolták. A vádakat pontról pontra cáfolták, az egyikre azonban élete végéig büszke lehetett: „Maller Dezső mint a csurgói főgimnázium irodalmat előadó tanára, diákjai előtt népszerűsítette Ady Endre destruktív költészetét.”

Az 1920-as egyházmegyei, egyházkerületi és konventi határozat állásától is megfosztotta, a háború után azonban hasznára vált. 1945-ben az egyházmegyei bíróság igazolta: Maller Dezső „a volt Tanácsköztársaság alatti politikai magatartása, politikai meggyőződése miatt mozdíttatott el állásából, s szenvedte elítéltetésének minden következményeit, mint a 385/1945. M. E. sz. rendelet első paragrafusa expressis verbis mondja ki, hogy az ilyen elítélt azonnal rehabilitálandó.”

Ismét visszatért a család Csurgóra, de a Baksay utcai ház már nem az övék volt, hanem a Csokonai u. 15.-be, és az 1945/46-os tanévben Dezső bácsi (Megyasszay Gy.Béla tanár úr nevezte így) nyugdíjjogosultságot szerzett.
Bohuniczky Szefiből háború utáni rövid visszaköltözése során Csurgón lett Szefi néni. Peti Erzsébet, a helyi egykori kiváló könyvesbolt vezetője a szomszédjukban lakott, és hozzá járt németórákra. Jóleső érzéssel emlegette Szefi néni finom süteményeit, amelyekkel mindig megkínálta őket.

Ezután Pestre költöztek, ahol a tanár úr az 1956-os forradalom alatt halt meg. A harcok miatt nem lehetett a Farkasrétre szállítani. Mindenki oda temette halottait, ahova tudta, így később kapták meg a végtisztességet. Az emlékirat e része már a Vigília 1990. 10. számában jelenhetett meg: „Szombaton, november 10-én temettük el az uramat a kertben, az egyik tiszafa mellé. Éjjel nem aludtam, és reggelre kieszeltem, hogy az antik szekrényt, amelyben az uram ruhái álltak, kiürítem és ideiglenesen abban temetjük el... Akkor begöngyöltem tiszta lepedőbe, és egy tenyérnyi fáslival, lábaitól fel a válláig körültekertem, hogy így tegyék a szekrénybe. Temetésén az egész villa ott volt, Székánné virágot is hozott. Én csak két rozmaringágat tudtam a szíve fölé tenni, mielőtt lezárták a szekrényt. A rozmaringbokrot még Csurgóról hoztuk Pestre magunkkal.”

H. J.

Kategória: Hírek

Hirdetmény

Csurgói Közös Önkormányzati Hivatal Beruházási és Műszak Irodája értesíti Csurgó város lakosságát, hogy a Viridis-Pannonia Nonprofit Kft. által üzemeltetett hulladékudvar nyitvatartási rendje megváltozott.

A lakosság számára a hulladékudvar 2018. október 15 napjától szerdán és pénteken 7:00-14:30-ig tart nyitva

A hulladékok leadásakor lakcímkártya és fényképes igazolvány bemutatása szükséges.

Üdvözlettel:

Tóth Sándor sk.
irodavezető

Kategória: Hírek

Ezer Éves Csurgó címmel tartottak lakossági fórumot 2018. október 11-én csütörtökön a Csokonai Közösségi Házban. Az eseményen Füstös János Csurgó Város polgármestere és Szabó Sándor Csurgó Város alpolgármestere, a Millenniumi Bizottság elnöke tájékoztatta az érdeklődőket az Ezer Éves Csurgó programsorozat aktuális történéseivel kapcsolatban.

Füstös János polgármester köszöntőjében elmondta: A következő évben nagyon nagy ünnepségre készül a város, ezer éves fennállását fogja ünnepelni. Már történtek események, rendezvények, illetve a következő év tervezése is folyamatban van. Épp a mai napon volt egy egyeztetésem a köztársasági elnök úr titkáráságával, őt hívtuk a nagy millenniumi rendezvényünkre. A pontos időpont még nincs meg, de előreláthatóan április, vagy szeptember került szóba az évfordulóhoz kötődően. Bízunk benne, hogy köztársasági elnök úr elfogadja a meghívást.

DSC 2010

Nagyon kevés település mondhatja el, hogy I. István királyunk idejében került először említésre a neve. Azt gondolom, hogy ez nagyon nagy örökség. Igyekszünk ehhez kulturálisan, gazdaságilag és fejlesztésügyileg is felzárkózni. Azt gondolom, hogy az elmúlt évek munkája már szemmel látható. Nagyon sok olyan fejlesztést sikerült megvalósítani, mind az egészségügy, az oktatás, a szociális szféra, infrastruktúra, sport, valamint turizmus területén, amelyre méltán lehetünk büszkék.

Örömmel mondhatom, hogy az elmúlt esztendőben az a közel 12 milliárd forintos fejlesztés, ami megtörtént, illetve a következő években fog megtörténni, az mind a csurgói lakosok érdekeit hivatott szolgálni. Azt gondolom, hogy ezekkel a fejlesztésekkel, beruházásokkal, kulturális programokkal, közösen sikerül megvalósítani azt, hogy kihúzhassuk magunkat és őseink büszkék lehessenek ránk - összegezte Csurgó polgármestere.

DSC 2014

Szabó Sándor Csurgó Város alpolgármestere, a Millenniumi Bizottság elnöke kiemelte: A Millenniumi év Csurgón reméljük, hogy jó táptalajra talál. A fő célunk az, hogy közösséget formáljunk és igyekezzünk a város minden rétegét megszólítani és lehetőséget adni, hogy az ezer éves évforduló jegyében tegyen érte valamit és érezze ennek a jelentőségét.

A millenniumi évforduló jegyében megvalósuló rendezvényeket három csoportba sorolnám. Lesznek ún. központi rendezvények, amelyek nagyobb évfordulókhoz kötődnek. Például a Johanniták 800 éve települtek Csurgóra és ehhez kötődően szeretnénk emlékkonferenciát rendezni. A Festetics Városok Találkozója itt lesz Csurgón. Jövőre lesz 200 éve, hogy gróf Festetics György és Nagyváthy János meghalt, de emlékezni fogunk báró Eötvös Józsefre is, akinek az 1868-as tanügyi rendelete során egy éven belül Csurgón tanítóképezde jött létre. Tehát az Eötvös féle tanítóképzőket hívjuk egy összejövetelre. A harminc éve újra várossá lett települések közös rendezvényét is tervezzük megtartani.

Szeretnénk különböző pályázatokat a lakosság részére meghirdetni. Képzőművészeti pályázat, versíró, novella író, dráma író pályázatot Csurgó ezer éves történetéből. Szeretnénk egy olyan pályázatot is meghirdetni, ami családtörténetekről szól, tehát családtörténeti pályázatot. Ugyanakkor szeretnénk emlékezni Török Bálint feleségére Pemfflinger Katalinra és létrehozni a Pemfflinger Katalin díjat a legszebb csurgói kertek elismerésére. A szeptemberi zárórendezvényre pedig a csurgóról elszármazottak találkozóját tervezzük megrendezni.

Természetesen lesznek sportversenyek és újra összeáll a nagy kórus ezalkalommal azonban már nem 990 fővel, hanem 1000 fővel a városi sportcsarnokban.

DSC 2005

A intézmények, iskolák, óvodák szintén a maguk programjaiba beiktatják az ezer éves évfordulót. A civil szervezetek közül már többen jelezték, hogy ők is vagy részt vesznek, vagy önálló rendezvénnyel szerepelnek. Szeretném kiemelni a Csurgói Baksay Sándor Alapítványt, amely a Baksay Sándor Népfőiskolát újraindítja. Ezer Éve Végvár Csurgó (Fejezetek Csurgó Tíz Évszázadából) címmel egy tavaszi és egy őszi szemeszterre, összesen 10 népfőiskolai előadást szervez - összegezte Szabó Sándor alpolgármester.

 

Az eseménysorozattal kapcsolatos aktualitásokról az alábbi felületeken tájékozódhat:

Csurgó Város honlapja: www.csurgo.hu

Csurgó Város Facebook oldala: https://www.facebook.com/varos.csurgo/

1000 Éves Csurgó Facebook oldal: https://www.facebook.com/1000evescsurgo/

Csurgó Városi Televízió: http://www.csurgotv.hu/

Csurgó és Környéke havilap

 

 

 

Kategória: Hírek

Közútátadó ünnepség keretében 2018. október 10-én átadták a Berzencét Iharosberénnyel összekötő, Csurgón is átvezető, 17 kilométer hosszú, felújított utat. A felújítást európai uniós és hazai forrásból finanszírozták.

Cseresnyés Péter: A beruházásokra jövőre a Magyar falu programból 50 milliárd forintot, az autópályadíjakból pedig 30-35 milliárd forintot költenek. A négy- és ötszámjegyű utak jelentős "felújítási hulláma" várható a következő években Magyarországon - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára Csurgón szerdán. Cseresnyés Péter a Berzencét Iharosberénnyel összekötő, 2,1 milliárd forintból megújult út átadásán közölte: a beruházásokra jövőre a Magyar falu programból 50 milliárd forintot, az autópályadíjakból pedig 30-35 milliárd forintot költenek. Kiemelte, hogy a kormány az útrekonstrukciókkal több évtizedes elmaradást pótol. A projektek javítani fogják az összeköttetést a kisvárosokkal és a kistelepülések között, növelik a vidék népességmegtartó erejét, a vidéki lakosság, a vidéki gazdálkodók esélyeit. Az elmúlt nyolc évben több mint 3 ezer kilométernyi négy-ötszámjegyű út újult meg a Magyar Közút beruházásaiban, a kormány a két évvel ezelőtt megkötött közhasznúsági szerződés alapján pedig 2020-ig 400 milliárd forint költségvetési forrást biztosít a közútkezelőnek üzemeltetési és fenntartási feladatok ellátására, amelyből a társaság a korábbinál magasabb színvonalon tud gondoskodni a közúthálózat karbantartásáról - mondta.

Németh Zsolt, a Magyar Közút Nzrt. Somogy megyei igazgatója beszámolt arról, hogy a Berzencét Iharosberénnyel összekötő, Csurgón is átvezető, 17 kilométer hosszú út felújítását európai uniós és hazai forrásból finanszírozták. Hozzátette, a kivitelezés keretében hat gyalogátkelőhelyet jelöltek ki, a régi vasbeton korlátokat acél szalagkorlátokra cserélték, hatékonyabbá tették a vízelvezetést, növelve a közlekedés biztonságát.

Szászfalvi László (KDNP), a térség országgyűlési képviselője a környék lakói és a vállalkozások szempontjából történelmi jelentőségű eseménynek nevezte az útszakasz átadását. Hangsúlyozta, hogy húsz éve országgyűlési képviselő, és azóta dolgozik ennek az útnak a felújításáért. Aegvalósítás eddig forráshiány vagy adminisztrációs okokból késett - fogalmazott. Méltatta, hogy a beruházás komoly összefogás eredményeként valósult meg, és kedvező hatással lesz a lakosság életminőségére, a gazdaság, a turizmus fejlődésére. A politikus egyben örömének adott hangot, hogy az európai uniós támogatások mellett egyre több hazai forrás jut útrekonstrukciókra.

Füstös János (Fidesz-KDNP), Csurgó polgármestere a projekt jelentőségére utalva rámutatott: egy olyan út újult meg, amely jelentős hatással volt a jövőre fennállásának ezredik évfordulóját ünneplő, somogyi város fejlődésére.

(MH/MTI)

Kategória: Hírek

Október 5-én az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartott megemlékezést Csurgó. A Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Kollégium parkjában megtartott eseményen megemlékező beszédet mondott Ilia-Sikesdi Veronika a Csurgói Eötvös József Általános Iskola II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolájának tagintézmény vezetője. Az esemény koszorúzással zárult.

Kategória: Hírek
1. oldal / 2

Eseménynaptár

Előző hónap Március 2024 Következő hónap
H K Sz Cs P Szo V
week 9 1 2 3
week 10 4 5 6 7 8 9 10
week 11 11 12 13 14 15 16 17
week 12 18 19 20 21 22 23 24
week 13 25 26 27 28 29 30 31

Időjárás

Unknown

6°C

Csurgó

Unknown

Páratartalom: 62%

Szél: 3.22 km/h

  • 24 Márc 2016

    Tiszta 9°C 0°C

  • 25 Márc 2016

    Részben felhős 12°C 4°C