2023. március 15., szerda 19:51

48 szellemisége ma is hat és ma is iránymutatást ad nekünk 175 évvel később is Kiemelt

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeire emlékezett Csurgó városa március 15-én. A megemlékezésen Polgár Tamás az MNL Somogy Vármegyei Levéltára igazgatója mondott ünnepi beszédet, melyet az alábbiakban olvashatnak:

"Tisztelt Képviselő Úr, Polgármester Úr, Tisztelt Ünneplő Közönség, Kedves Csurgóiak!

Minden nagy magyar nemzeti ünnepen elhangzik a Tisztelet a Bátraknak köszöntés! Valóban, tisztelet mindenkinek, aki a nemzet, és a haza szabadsága és fejlődése érdekében, elvei mellett végsőkig kitartva tesz tanúbizonyságot hazaszeretetéről, szülőföldje iránti elkötelezettségéről.
A 175 évvel ezelőtt történt események során a forradalom és szabadságharc ideje alatt minden igaz magyar, és magyar ügyet segítő nem magyar résztvevő megmutatta mi a magyar haza iránti elköteleződés. Megtiszteltetés, hogy a vármegye történeti iratait őrző közgyűjtemény vezetőjeként itt e helyen én is megemlékezhetek.

Ha óránkra pillantunk és visszaforgatnánk az idő kerekét a 175 évvel ezelőtti Pest-Budai eseményekig, most épp az ujjongó tömegbe csöppennénk, mely a jurátusok körében a város utcáin a Landerer és Heckenast nyomdához tart.

És ünnepelnénk e fennkölt március 15-i nap történéseit, a 12 pont kinyomtatását, és a közös eufórikus hangulatot, a forradalom győzelmét. Ez a nap valóban a Márciusi ifjaké volt, a 200 éve született Petőfi, Jókai, Irinyi és a többi fiatalé. Csodás napja országunknak és csodás ünnepe azóta is hazánknak! E nap a magyar nemzet összetartozását is jelképezi ma már!

Márciusi 15-e egy gyújtópontja és betetőzése a forradalmi napot megelőző, és az utána következő eseményeknek is. Egy történész barátom szerint azért talán a legnagyobb ünnepe Magyarországnak az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc, mert előtte és utána is hatalmas változások mentek végbe az országban, a magyar társadalomban, valamint az élet sok más területén egyaránt. Ezen időszak alatt az akkori generáció nagyon sok ma is látható, és emberek által csodált irodalmi, zenei alkotással, épülettel gazdagította hazánkat, és egy fajta új szellemiséget is adott.
Március 15-t és az azt követő szabadságharcot nem értük volna meg a reformkor nélkül. Az 1825-től kezdődő országgyűlések és megyegyűlések haladó párti gondolkodói, szellemi és gyakorlati tevékenysége alapozta meg a magyar polgári haladást. A napóleoni korszakot követő Szent Szövetségi rendszerben, kasztszerű rendi társadalomban élő magyar nép valamennyi társadalmi csoportja változásért és polgári szabadságért kiáltott. Mindenki erre vágyott, aki a haza sorsát szívén viselte. A külföldi utakon világot látó magyar főnemes (mint Széchenyi), a fiatal jurátus értelmiség (Eötvös József), az országgyűlés reformer követei (Kossuth), és az úrbéri terhek alatt nyögő jobbágyság, és a külhonban állomásozó magyar katonák, mind-mind egyöntetűen. A haza és haladás gondolata nemcsak szóban, de tettekben is megnyilvánult. Az akkori reformemzedékből a himnusz költője Kölcsey Ferenc fogalmazta meg ezt az indíttatást:

Többször mondám: az élet fő célja - tett; s tenni magában vagy másokkal együtt senkinek sem lehetetlen. Tehát tégy! S tégy minden jót, ami tőled telik, s mindenütt, hol alkalom nyílik; s hogy minél nagyobb sikerrel tehess, lelkedet eszközökkel gazdagítani szüntelen igyekezzél.

E tettek ereje jelent meg Pest-Budán március 15-én

A pesti napok történései mellett nem szabad figyelmen kívül hagynunk a bécsi és pozsonyi eseményeket. Március 15-én a Kossuth vezette országgyűlési küldöttség Bécsbe hajózva a magyar király elé terjesztette a pozsonyi magyar országgyűlés javaslatait, mely a 12 ponttal összecsengve Magyarország polgári átalakulását alapozta volna meg. Az egyéni szabadságjogok kiterjesztését, vallási, törvény előtti egyenlőséget a rendi kiváltságok eltörlését, a közteherviselést, a sajtó szabadságát kívánta a magyar országgyűlés. Ezen kívül a magyar államiság helyreállítását, egy önálló magyar kormány felállítását kívánta a magyar nép is. A magyar nemzetnek és országgyűlésnek felelős első magyar kormány, miniszterenüke a korszak mecénása és később a szabadság vértanúja a kissé méltatlanul elfeledett gróf Batthyány Lajos lett. Batthyány első feladatai közé tartozott az első felelős magyar kormány megalakítása, az első népképviseleti alapon zajló országgyűlési választások lebonyolítása.

A vármegye hat választókerülete közül Csurgó is választókerületi központ lett, ahol 1848 június 20-án Fekete Lajos radikális Kossuth párti ügyvédet választották meg követül. Fekete Lajos a szabadságharc végéig kitartott a nemes ügy mellett. A honvédő háború után 1849-ben a haditörvényszék fogságra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, 1850-ben szabadult amnesztiával.

A Habsburg udvar látszólagos egyetértésseel fogadta el a pozsonyi országgyűlés április törvényeit, melyek a polgári Magyarország alapjainak megteremtését jelentették. Magyarország, vér nélküli forradalmával a Monarchián belüli önállóság megtartása mellett, megindulhatott volna egy európai, emberi szabadságjogokon alapuló demokratikus úton. Sajnos a Habsburg kormányzat nem engedte ezt meg. Előbb a horvát nemzetiségi törekvéseket kijátszva, később saját fegyveres erejét felhasználva, majd amikor már nem bírt a magyar néppel, idegen ország hadseregét a cári sereget segítségül híva, tiporta el az akkor már szabadságharcba torkolló ellenállást. A szabadságharc közel másfél éves időszaka újabb hősöket teremtett. Ki ne ismerné a szabadságharc kiváló tábornokainak, vezetőinek nevét. A 200 évvel ezelőtt született, sokáig árulónak tartott Görgei Artúr, Damjanich, Klapka, hőstetteit. De az ő haditetteik sem lennének ismertek ma, ha a honvéd hadsereg mögött nem egy ország állt volna. A hadseregben harcoló népfölkelők, nemzetőrök alkotta honvédsereg, a nép talán addig fegyvert nem fogó polgáraiból került ki. Sokan életüket áldozták a magyar alkotmányért a magyar hazáért.. Somogy vármegye a megyeháza felújítására szánt 14 ezer forintot fordította a forradalmi sereg ellátására, újoncainak felszerelésére. Somogy 3200 honvédet állított ki a szabadságharc folyamán, egyukeként azon kevés vármegyének, amely a rá kirótt kvótát teljesítette. Térségünk került először a harci cselekmények központjává. Átéltük a déli Dráva vonal védelmét, megszenvedtük 1848 szeptemberében Jellasics bán horvát seregének átvonulását, valamint az 1849. évi januári osztrák betörést.S omogy és a fenmaradt korabeli községbírói számadások szerint Csurgó nemzetőrei a délvidéki harcokban a dráva-vidék védelmében jelentős szerepet játszottak. A korabeli községbírói számadások alapján olvashatjuk, hogy Csurgó mezőváros fizette az általa kiállított mozgó nemzetőrök felszerelését és szállítását, valamint a honvédtoborzás idején 37 katonát adott a honvédseregnek. Csurgó mezőváros bírója: Fekete György, Alsoké Szalai Mihály volt..

1848 őszén a somogyi polgárok tömegével jelentkeztek az itt alakuló 46., 60 és 61. honvédzászlóaljba. A levéltári iratok alapján közel kétezer somogyi honvédról tudjuk név szerint, hogy biztosan részt vett a harcokban. Ezek közül tíz csurgói születésű katonáról értesülünk a visszatért honvédekről készült jegyzékekben. A nemzetőri és honvédsereget a magyar nép egyszerű polgárai alkották, de a somogyi honvédalakulatok vezetői között ott találjuk a megye nemesi rétegének a Talliánok, a Sommsichok, a Majláthok, Igmándyak képviselőit is. Csurgói születésűként Belányi Lajost, Gosztonyi Sándort és Nagy Jánost említhetjük, akik tiszti rangig vitték a honvédseregben.

A magyar alkotmány és a függetlenség ügyében, mindenki, nemre, vallásra, polgári állapotra tekintet nélkül összefogott és a Haza védelmére kelt. Talán ez 48 legnagyobb üzenete az összefogás, mely szinte példátlan a magyar nép történetében. Senki sem kérdőjelezte meg, hogy a hazának szüksége van rá, a csatamezőn, a földeken az ágyúöntőben vagy épp ott, ahol a haza üdvéért tenni lehetett. Azt hiszem ez volt az a néhány nagyszerű hónap, amikor a nemzet egységében meg tudta mutatni mire képes és mi rejlik a magyar népben, ha a szabadság és a haza sorsa forog kockán.

Somogy vármegye ezt 1849. tavaszán bizonyította leginkább, mikor a korábbi főszolgabíró, a Kossuth Lajostól kormánybiztosi kinevezést nyerő, – egykori csurgói diákok – Noszlopy Gáspár és bátyja Antal Debrecenből visszatérve. szinte a semmiből előtűnve, a somogyi népfelkelés segítségével elűzte az idegen hadsereg katonáit és 1849 májusára felszabadította Somogyot. Csurgó a szabadságharc végén ismét fontos helyszíne lett a vármegye történetének. 1849. július 23-án Csurgó környékén zajlott le a betörő osztrák seregekkel szemben az a kisebb csata, amely után Noszlopy kormánybiztos már belátta a védelem és a harci cselekmények hiábavalóságát és magát és seregét egy rövid tolnai kitérő után a Komárom felé irányította.

A szabadságharc végül elbukott, de az április törvényekbe foglalt polgári vívmányok közel két évtized múlva alapjai lettek az országnak, és 48 szellemisége tovább élt a kiegyezés után is.

Feltehetnénk a kérdést hogy mit jelent ma 48 szellemisége?

Erre talán egy 175 évvel ezelőtti somogyi idézettel tudnék felelni, mely az áprilisi törvényeket elfogadó utolsó rendi országgyűlés után keletkezett 1848. május 1-én. Inkey Zsigmond és Madarász László somogyi követek emelkedett hangú végjelentéséből idéznék:
Az utolsó 1 hónap (mármint ami március 15 és törvények elfogadása közt eltelt), melynek európai lelke Magyarországot nemcsak a polgárisodás egyik tényezőjévé, de némi tekintetben kiválasztottává is emelte, mert nemcsak a nemzetet, lealázott politikai rabság bilincseinek szétzúzásán önkormányzásra emelkedve, Európa hatalmainak sorába lépett a Magyar Status, nemcsak gyarmati zsibbadásból szabadulva ön kezeibe vette jövendő nagyságának és boldogulásának kulcsát, de magokban törtek szét a nép millióit sok századok óta sorvasztó hűbériségnek gyűlölt láncai, egyszerre tűntek el a szabadságot sértő sok szabadságok, a jogot bántó sok jogok, az igazságot kijátszó kiváltságok, és a kedves haza nagyságának mind ezen gazdag szerencséje, hogy először: közvállak vették át a közterheket, hogy másodszor: egyszerre lőnek a nagy hazának szabad polgárajivá és szabad tulajdonosaivá a milliók, hogy harmadszor: a természetdús hazának eddig számadástalan elpazarlott temérdek kincsei honfiak boldogságára nyitandja meg ezentúl az élet földi idveit a négy folyam szép honában, s negyedszer: Európának mívelt népei közé emelkedtünk. „

Azt hiszem, ezt szerette volna 48 Magyarsága elérni. Egy Európához tartozó, emberi és polgári szabadságjogait szabadon gyakorló, haza iránt elkötelezett egyének közösségét. Ahol a hazában élő polgárok, lehetőségük, tudásuk és tehetségük szerint, senki által nem korlátozva, gyarapíthatják Magyarország erejét, tudását, és hírnevét a világban. Ezt kívánták 1848-ban és ma is ezt kívánjuk. Ezért mondhatjuk azt, hogy 48 szellemisége ma is hat és ma is iránymutatást ad nekünk 175 évvel később is.

Éljen a Magyar Szabadság Éljen a Haza!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!"

Az eseményen készült további fotókért kérjük látogasson el Facebook oldalunkra!

Megjelent: 829 alkalommal

Események

K máj. 28 @ 5:00PM - 06:00PM
Pedagógusnap
P máj. 31 @11:00AM - 11:00PM
XVIII. Csuszafesztivál
Szo jún. 01 @11:00AM - 11:00PM
XVIII. Csuszafesztivál

Eseménynaptár

Előző hónap Június 2024 Következő hónap
H K Sz Cs P Szo V
week 22 1 2
week 23 3 4 5 6 7 8 9
week 24 10 11 12 13 14 15 16
week 25 17 18 19 20 21 22 23
week 26 24 25 26 27 28 29 30

Időjárás

Unknown

6°C

Csurgó

Unknown

Páratartalom: 62%

Szél: 3.22 km/h

  • 24 Márc 2016

    Tiszta 9°C 0°C

  • 25 Márc 2016

    Részben felhős 12°C 4°C