A gyönyörű tavaszi ünnepen aggódva vártuk négy óra előtt a közönséget, hogy vajon mennyi embert vonzott el Csurgóról a Budapesten zajló országos program. Nagy örömünkre, nagyon sokan megtisztelték jelenlétükkel a közös ünneplésünket. Az ünnep fényét emelte, hogy a Somogyi Hagyományőrző Huszárok képviseletében Balogh Dezső huszárkapitány, őrnagy mondta a szónoki beszédet korabeli egyenruhában. Külön értéke volt előadásának, hogy helyi vonatkozásokat is keresett, ami negyvennyolc történelméhez kötötte Csurgót. A szereplők felkészültsége az elejétől a végéig a színpadra irányították a résztvevők figyelmét. Ezúton is köszönjük az Overtones Alapfokú Művészeti Iskola tánctanárának, táncosainak és az Eötvös József Sportiskolai Általános Iskola színpadi darab felkészítőinek és tanulóinak sok munkáját, ami meg is látszott az előadásokon! Minden résztvevő szereplőnek, közreműködőnek ugyanúgy hájával tartozunk munkájukért! A meghitt estével részesei lehettünk a szabadságharc eseményeinek, melyet Ilia Csaba polgármester úr zárt pohárköszöntőjével.

Balogh Dezső huszárkapitány ünnepi beszéde 2026. március 15-én:

Tisztelt Hallgatóság!
Tisztelt ünneplők!

Március 15-e egyike a három legfontosabb nemzeti ünnepünknek. Ekkor emlékezünk az 1848. március 15-én, a Pesten lezajlott forradalomra, arra, hogy az áprilisi törvények nyomán Magyarország szabad és független polgári állam lett.
Továbbá emlékezünk a nemzeti függetlenségért folytatott 1848–49-es szabadságharcra is.
1848 forradalma és az azt követő szabadságharc a magyar nemzet egyik legnagyszerűbb története. Ekkor a magyar társadalom egésze a szabadság oldalára állt. Hősi erényekről tett tanúbizonyságot, amivel megbecsülést vívott ki szerte Európában. 
Március 15-e elindítói és főszereplői a szabadságvágyó, újat akaró, radikális fiatal értelmiségiek voltak, akik vágytak arra, hogy egy tisztább, igazságosabb, jobb világot teremtsenek.
Ennek az időszaknak köszönhetjük gyönyörű himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színeinek hivatalossá válását, illetve azt, hogy országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest, hivatalos nyelve pedig a latin helyett a magyar lett. Büszkének kell lennünk tehát erre a napra, amelyet az összefogás, a kitartás, a tenni akarás, valamint egymás megbecsülése jellemzett.
Azon a tavaszon forradalmi hullám söpört végig Európán: a nemzetek az önkényuralmi elnyomás megszüntetéséért, a születési előjogok eltörléséért lázadtak fel, és azért, hogy országaikban megvalósulhasson a szabadabb alkotmányos kormányzás és a nemzeti önállóság.
1848 tavaszán a magyar nép a Habsburg Birodalomtól való függetlenség elérését kívánta, ezért Pesten, a többezres tömeg szó nélkül csatlakozott a márciusi ifjakhoz. 
 Petőfi Sándor és Vasvári Pál a Pilvax kávéházból kilépve, a sokasággal együtt igyekezett a Landerer nyomdába, hogy a cenzúra engedélye nélkül nyomtassák ki a forradalmat lelkesítő Nemzeti dalt és a követeléseik 12 pontját.
Délután három órakor gyűlést tartottak a Nemzeti Múzeum előtti téren. Onnan a Városházára siettek, ahol rábírták a városi tanácsot, hogy csatlakozzanak a követeléseikhez. Innen a tömeg a budai várba indult, hogy kiszabadítsa Táncsics Mihályt. 
A hatalom meghátrált. Senki sem mert tűzparancsot adni a tömegre. S ahogy később Petőfi írta naplójában: „A nagyméltóságú helytartótanács sápadt vala és reszketni méltóztatott.” A forradalom győzött.
Tisztelt Hallgatóság!
A Pest-Budán történt márciusi események híre a vidéki városokba is eljutott, és most hallgassák meg, hogy Bélagy Károly a Csurgó Óvárosában történt eseményekről hogyan tudósított az Életképek című Petőfi és Jókai által szerkesztett újságjában:
Csurgó örömittas népe - elsőként Paál József jegyzőjük vezérletével hallgatta végig a katolikus és református lelkészeknek a Szabadság, egyenlőség, testvériség eszmeiségében tartott beszédeit. Majd Fekete Lajosnak, az országgyűlésre kijelölt követnek a nemzetőrség felállítására búzdító szónoklata következett, melynek hatására másnap Csurgón már meg is szerveződött a helyi nemzetőrség.

Fekete Lajos szónoklata után az összegyűlt emberek gróf Festetics Tasziló úr kastély elé vonultak, ahol a gazdatisztek jelenlétében, „az emlitett gróf urat nem szűnő éljenekkel, és ágyuropogásokkal üdvözlé-”

A lelkes tömeg ezt követően meghívta a gazdatiszteket a városligetbe szervezett vigalomra, és az azt követő esti fáklyás utcai kivilágítás megtekintésére. 
Az események folytatásaként P. Amália angyalhangú kisasszony ékes szavak kíséretében zöld koszorút helyezett el az ünneplők szabadság zászlajára.
Bélagy Károly helyszíni tudósítását a kor nyelvezete és szellemisége szerinti gondolatokkal zárta:

—„S létezhet-e ember, e’ nagy világölén ollyan? kinek arca az édes örömtől ne sugárzana akkor: midőn tapasztalja hogy a' századok lefolytán polgár a’ polgárt gyűlölettel nézdelé, — 's most ölelő karaik egymásén csüggenek..”
Eddig szól az újságcikk összefoglalója. A tudósításban említett képviselő- jelöltet, Fekete Lajos ügyvédet, uradalmi ügyészt, még ebben az évben, a június 20-án, a csurgói választókerület 34 településén megtartott választáson képviselővé választották.
 Fekete Lajos képviselőként később belépett abba az 1849. április 5-én alakult Radical Pártba, amely Magyarország teljes önállóságának, függetlenségétének és demokratikus köztársasággá alakításának elkötelezett pártja volt. 
Már képviselővé választása előtt szorgalmazta, hogy Csurgó mezővárosnak első bíróságú jogkört adjanak, melyet a város később meg is kapott.

A szabadságharc leverése után 1849 júniusában a haditörvényszék Fekete Lajost kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Azonban Haynau, a magyar forradalmárok elleni megtorlások vezetője, miután Bécsben kegyvesztett lett, a visszavonulása előtt, 1850 júniusában megkegyelmezett neki is.
Tisztelt Hallgatók! 
A csúrgói történésektől most térjünk vissza az országos eseményekhez és vizsgáljuk meg, melyek voltak a forradalom eredményei, azaz a 12 pont követelései az áprilisi törvényekkel hogyan valósultak meg a későbbiekben: 
Az új magyar állam a cenzúra intézményét nem ismerte el, viszont kimondta, hogy „Gondolatait a sajtó útján mindenki szabadon terjesztheti”.
Az uralkodó április 07-én nemzeti kormányt nevezett ki. Batthyány Lajos miniszterelnök, Kossuth Lajos pénzügyekért felelős, Szemere Bertalan belügyi, Deák Ferenc igazságügyi, Klauzál Gábor vallás- és közoktatásügyi, Széchenyi István közlekedésügyi, Mészáros Lázár hadügyi, valamint Esterházy Pál a király személye körüli miniszter lett. A kormány felelősséggel tartozott az uralkodónak és az országgyűlésnek, melynek üléseit évente meg kellett tartani.
A kötelező örökváltság elfogadása, és az állami kárpótlás kimondása értelmében az úrbéres jobbágyok tulajdonba kapták az általuk addig használt telkeket, és ezzel a jobbágyság 40%-a vált tulajdonnal rendelkező szabad paraszttá. A földesurakat pedig állami kárpótlás illette meg.
Megszűnt a robot és a papi tized fizetésének kötelezettsége.
Nagy jelentőségű volt az ősiség eltörlése, s ezzel megnyílt a nemesi birtokok adás-vételének lehetősége, és megszűnt a nemesek adómentessége is.

Választójog tekintetében a nemesség továbbra is választójogot kapott, illetve azok a 20 év feletti férfiak, akik 300 forintot érő ingatlannal, - vagy legalább egynegyed úrbéri telekkel bírtak, - illetve a 100 forint éves jövedelmet elérő iparosok, - a legalább egy segédet alkalmazó kereskedők, - és jövedelemre való tekintet nélkül a különböző értelmiségi foglalkozásúak kaptak választó jogot.
Az addig 5 bevett vallás mellé hatodikként felvették az unitárius, Erdélyben pedig a görögkeleti felekezetet.
A megalakult új magyar kormánynak nem volt saját hadereje, ezért szorgalmazták a Galíciában, Cseh és Morvaországban, az osztrák tartományokban állomásozó huszár és gyalogezredek hazavezénylését, amelyek az udvar engedélyével részben megkezdődtek, viszont 1848 szeptemberétől már gyakorlatilag nem folytatódtak. Ekkor kezdődtek meg a különböző huszáralakulatok legendás hazaszökései. Viszont itthon, a városokban sorra alakultak a nemzetőr zászlóaljak.
Megvalósult Magyarország és Erdély egyesítése és Magyarországhoz visszakerült a Határőrvidék is, ami által helyreállt az egykori Magyar Királyság területi egysége.
Ugyanakkor nagy hiányosság volt a törvénykezés részéről az ország soknemzeti jellegével való szembenézés. A nemzetiségek nyelvi és egyéb követeléseinek elhanyagolása. 
Az sem volt tisztázott kérdés, hogy az ország függetlensége és a korona, azaz a birodalom egysége hogyan is viszonyul egymáshoz. 
Mindezek ellenére az áprilisi törvények olyan horderejű gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális változásokat hoztak, amellyel az elavult rendi államformát felváltották, és polgári-parlamentáris rendet vezetettek be, amelyekkel felzárkóztunk Európa élenjáró országaihoz.
Sajnos a tavaszi sikereket, a Batthyány-kormány megalakulását, a szabadabb Magyarország létrejöttét a szabadságharc során, az osztrákok orosz segítséggel leverték. 
Az viszont nem lehet kérdés, hogy a márciusi eseményekkel Magyarország mégis egy reménytelibb jövő felé indult el, és az 1867-es kiegyezéssel - sokak által - Aranykornak nevezett időszak kezdődött el.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!