A korábban meghirdetett Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum „Karók közt a potyka” c. halászati vándorkiállítása technikai okok miatt nem valósulhatott meg Csurgó Város Helytörténeti Gyűjteményében. Helyette egy be nem tervezett új tárlatot nyitott meg Vörös Mátyás, a Csurgói Baksay Sándor Alapítvány elnöke, Az I. világháború Csurgón címmel 2019. március 12-én 17 órakor. A kiállítás Károly János csurgói kántortanító hadifogságban készült kottáin, költeményein, és későbbi visszaemlékezésein keresztül mutatja be a háborút. Ezek egy részét 2016-ban már megtekinthették az érdeklődők a Csokonai Művelődési Házban. A tárlat a Helytörténeti Gyűjtemény anyagával lett kiegészítve, fotókkal, néhány használati tárggyal.

Az I. világháború emlékére 2015-ben Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeumban készült kiállítás. Dr. Demeter Zsófia történész kutatta Károly János életét, szibériai hadifogságban töltött éveit és az általa készített tablók is részét képezik a mostani kiállításnak. 2019. március 21-én Dr. Demeter Zsófia is előadott Az I. világháború a hátországban c. konferencián, amelyet a Csurgói Baksay Sándor Alapítvány szervezett.

Károly János 1887-ben született Cegléden. 1905-ben végzett kántortanítóként a csurgói Állami Tanítóképző Intézetben. Huszonhét évesen került ki a frontra és a Duklai-hágónál esett hadifogságba. Az ekkoriban írt kottái, költeményei, jegyzetei hozzájárultak ahhoz, hogy végig követhető a szibériai hadifogolytáborokban töltött útja. Négy évet töltött Szibériában, például Blagovescsenszkben és Nikolszk Usszurijszban. Az életét valamennyire megkönnyítette, hogy tanítóként irodán dolgozhatott, ahol hozzájutott papírhoz és tintaceruzához, és zenei tudását kihasználva dalokat szerzett, kottákat jegyzett le. Szerzeményeit különféle ünnepekre, karácsonyra és húsvétra, valamint temetésekre írta. Ezek egy része hazakerült menyasszonyához, Nagy Jolánkához, a fennmaradó részt pedig saját testére kötözve hozta haza. 1918. szeptember elsején érkezett meg Csurgóra, a hosszú hazaút miatt betegen és gyengén. Felgyógyulva feleségül vette menyasszonyát, akinek édesapja Nagy János gyékényesi kántortanító volt. A csurgói katolikus elemi iskolában kezdett tanítani, később ugyanitt igazgató lett. Idősebb korában is visszaemlékezéseket, verseket és kottákat írt, amelyeknek visszatérő témája volt a háború, a fogolyként eltöltött idő és az Istenbe vetett hit, amely átsegítette a legnehezebb időszakon is. 1960-ban halt meg, családja a mai napig őrzi az emlékét.

Hagyatékát a Helytörténeti Gyűjtemény nyitvatartási idejében 2019. április 12-ig tekinthetik meg a látogatók.

Petlánovics Eszter