PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY
Csurgó Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága 39/2023. (III. 30) PGB. határozata alapján nyilvánosan meghirdetett pályázatot hirdet a Csurgó Város Önkormányzatának tulajdonát képező belterületi, Csurgó 982/A/1 hrsz-ú ingatlan értékesítésére az önkormányzat vagyonáról szóló 7/2001. (XI.28.) önkormányzati rendeletében (a továbbiakban: Ör.) rögzített feltételek szerint.
1./ A kiíró adatai: Csurgó Város Önkormányzata, székhelye: 8840 Csurgó, Széchenyi tér 2.
2./ A pályázat tárgya: 8840 Csurgó, Csokonai u.13. 982/A/1 hrsz-ú, iroda megnevezésű, 16 m 2 területű, 1/1 arányban önkormányzati tulajdonban álló, tehermentes belterületi ingatlan. A Somogy Megyei Önkormányzatot az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 39. § (1) bekezdése, valamint a Somogy Megyei Közgyűlés a megyei önkormányzati tulajdon-és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2017.(IV.28.) önkormányzati rendeletének 6. § (6) bekezdése alapján elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jogról történő lemondást tartalmazó nyilatkozatok beszerzése az Önkormányzat feladata. Az ingatlan előzetes egyeztetés alapján megtekinthető.
3./ A pályázat tárgyát képező ingatlan minimum eladási ára: 2.100.000 Ft.
4./ Pályázati biztosíték összege: 210.000 Ft, melyet Csurgó Város Önkormányzatának 11743088-15398518 számú OTP Bank Nyrt-nél vezetett számlájára kell fizetni. A pályázat nyertese által befizetett pályázati biztosíték a vételárba beszámításra kerül.
5./ Érvényesen pályázni az alábbi feltételek vállalása esetén lehetséges:
6./ A pályázat benyújtásának helye, módja, határideje:
7./ Borítékbontás időpontja:
2023. április 18. napján 10:30 óra, a Csurgói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzői Iroda.
A pályázatok felbontásáról jegyzőkönyv készül.
8./ A pályázatok elbírálásának várható időpontja:
Az érvényességéről, eredményességéről, a zártkörű versenytárgyalás szükségességéről és időpontjáról Csurgó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a pályázatok bontását követő ülésén dönt. A Képviselő-testület fenntartja azon jogát, hogy a pályázatot indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa. A döntésről az ajánlattevők írásban kapnak tájékoztatást, a pályázatban megjelölt címen.
A Képviselő-testület a legmagasabb vételi ajánlatot kínáló pályázatot nyilvánítja nyertesnek.
Zártkörű versenytárgyalás több, azonos ajánlat esetén kerül megrendezésre. Csak az vehet részt rajt, aki a pályázati ajánlatát az előírt határidőre és tartalommal benyújtotta.
9./ Egyéb információk:
A pályázati eljárás útján történő értékesítés esetén részletfizetési-, és vételárkedvezmény nem adható.
A pályázó ajánlatához 60 napig kötve van. Az ajánlati kötöttség az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártakor kezdődik.
A pályázat egyfordulós. A nyertes pályázóval az Önkormányzat adás-vételi szerződést köt. A pályázati eljárás nyertese a Képviselő-testület döntését követő 30 napon belül köteles az adásvételi szerződést megkötni.
Amennyiben a pályázati eljárás nyertese a szerződést a Képviselő-testület döntését követő 30 napon belül, önhibájából nem köti meg, a pályázati biztosíték összege az Önkormányzatot illeti meg. Azon pályázók részére, akik érvénytelen pályázatot nyújtottak be, vagy a pályázaton nem nyertek, a Képviselő-testület döntését követően a pályázati biztosíték haladéktalanul visszafizetésre kerül.
Az ingatlanra vonatkozó pályáztatási eljárás visszavonásának jogát és a szerződéstől való elállás jogát a kiíró fenntartja magának.
A pályázatról bővebb tájékoztatást Lantos Sándor aljegyző nyújt a 82/47l-388/126. melléken
vagy az aljegyzo@csurgo.hu e-mail címen.
Csurgó, 2023. március 31.
Lantos Sándor s.k.
aljegyző
Füstös János s.k.
polgármester
PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY
Csurgó Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága 40/2023. (III. 30.) PGB. határozata alapján nyilvánosan meghirdetett pályázatot hirdet a Csurgó Város Önkormányzatának tulajdonát képező belterületi, Csurgó 981/2/B/2 hrsz-ú ingatlan értékesítésére az önkormányzat vagyonáról szóló 7/2001. (XI.28.) önkormányzati rendeletében (a továbbiakban: Ör.) rögzített feltételek szerint.
1./ A kiíró adatai: Csurgó Város Önkormányzata, székhelye: 8840 Csurgó, Széchenyi tér 2.
2./ A pályázat tárgya: 8840 Csurgó, Csokonai u.11. 981/2/B/2 hrsz-ú, lakás megnevezésű, 33 m 2 területű, 1/1 arányban önkormányzati tulajdonban álló, tehermentes belterületi ingatlan. A Somogy Megyei Önkormányzatot az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 39. § (1) bekezdése, valamint a Somogy Megyei Közgyűlés a megyei önkormányzati tulajdon-és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2017.(IV.28.) önkormányzati rendeletének 6. § (6) bekezdése alapján elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jogról történő lemondást tartalmazó nyilatkozatok beszerzése az Önkormányzat feladata. Az ingatlan előzetes egyeztetés alapján megtekinthető.
3./ A pályázat tárgyát képező ingatlan minimum eladási ára: 1.200.000 Ft.
4./ Pályázati biztosíték összege: 120.000 Ft, melyet Csurgó Város Önkormányzatának 11743088-15398518 számú OTP Bank Nyrt-nél vezetett számlájára kell fizetni. A pályázat nyertese által befizetett pályázati biztosíték a vételárba beszámításra kerül.
5./ Érvényesen pályázni az alábbi feltételek vállalása esetén lehetséges:
6./ A pályázat benyújtásának helye, módja, határideje:
7./ Borítékbontás időpontja:
2023. április 18. napján 10:00 óra, a Csurgói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzői Iroda.
A pályázatok felbontásáról jegyzőkönyv készül.
8./ A pályázatok elbírálásának várható időpontja:
Az érvényességéről, eredményességéről, a zártkörű versenytárgyalás szükségességéről és időpontjáról Csurgó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a pályázatok bontását követő ülésén dönt. A Képviselő-testület fenntartja azon jogát, hogy a pályázatot indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa. A döntésről az ajánlattevők írásban kapnak tájékoztatást, a pályázatban megjelölt címen.
A Képviselő-testület a legmagasabb vételi ajánlatot kínáló pályázatot nyilvánítja nyertesnek.
Zártkörű versenytárgyalás több, azonos ajánlat esetén kerül megrendezésre. Csak az vehet részt rajt, aki a pályázati ajánlatát az előírt határidőre és tartalommal benyújtotta.
9./ Egyéb információk:
A pályázati eljárás útján történő értékesítés esetén részletfizetési-, és vételárkedvezmény nem adható.
A pályázó ajánlatához 60 napig kötve van. Az ajánlati kötöttség az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártakor kezdődik.
A pályázat egyfordulós. A nyertes pályázóval az Önkormányzat adás-vételi szerződést köt. Apályázati eljárás nyertese a Képviselő-testület döntését követő 30 napon belül köteles az adásvételi szerződést megkötni.
Amennyiben a pályázati eljárás nyertese a szerződést a Képviselő-testület döntését követő 30 napon belül, önhibájából nem köti meg, a pályázati biztosíték összege az Önkormányzatot illeti meg. Azon pályázók részére, akik érvénytelen pályázatot nyújtottak be, vagy a pályázaton nem nyertek, a Képviselő-testület döntését követően a pályázati biztosíték haladéktalanul visszafizetésre kerül.
Az ingatlanra vonatkozó pályáztatási eljárás visszavonásának jogát és a szerződéstől való elállás jogát a kiíró fenntartja magának.
A pályázatról bővebb tájékoztatást Lantos Sándor aljegyző nyújt a 82/47l-388/126. melléken vagy az aljegyzo@csurgo.hu e-mail címen.
Csurgó, 2023. március 31.
Lantos Sándor s.k.
aljegyző
Füstös János s.k.
polgármester
Csurgó Város Képviselő-testülete 2023. március 30-án, csütörtök 14:00 órakor a Városháza tanácskozó termében tartotta képviselő-testületi ülését, melyen az alábbi napirendi pontokat tárgyalta:
Tervezett napirend: 6 igen
1. Előterjesztés a Csurgó 20/7 hrsz-ú ingatlanon található épület önálló tulajdonjogú épületként történő feltüntetéséről
Előadó: Füstös János polgármester 6 igen
2. Előterjesztés a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásról szóló 2/2014. (III.11.) önkormányzati rendelet módosításáról
Előadó: Füstös János polgármester 6 igen
3. Előterjesztés a települési önkormányzatok rendkívüli önkormányzati költségvetési támogatásának 2023. évi igényléséről
Előadó: Füstös János polgármester 6 igen
4. Előterjesztés a települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárláshoz kapcsolódó támogatás igényléséről
Előadó: Füstös János polgármester 6 igen
5. Előterjesztés 110/2018. (XII.19.) KT. határozat módosításáról
Előadó: Füstös János polgármester 5 igen – 1 nem
6. Előterjesztés a kézilabda sportágnak helyt adó tornacsarnokok, tornatermek, sportcsarnokok közüzemi költségeinek támogatására
Előadó: Füstös János polgármester 6 igen
7. Előterjesztés a helyi televíziós műsorok készítése és közvetítése tárgyú pályázat elbírálásáról
Előadó: Füstös János polgármester 4 igen – 1 nem – 1 tartózkodás
8. Előterjesztés az egészségügyi alapellátás átszervezésével, a védőnői szolgálatok működtetésével kapcsolatban
Előadó: Füstös János polgármester 6 igen
9. Előterjesztés a Csurgó III. számú felnőtt háziorvosi körzet működtetéséről
Előadó: Füstös János polgármester 6 igen
10. Előterjesztés intézményi árszervezés véleményezéséről
Előadó: Füstös János polgármester 4 igen – 2 nem
11. Előterjesztés a Csurgó Városi Könyvtár 2022. évi szakmai beszámolójáról, valamint a 2023. évi munkatervéről
Előadó: Füstös János polgármester 6 igen
12. Előterjesztés HUHR/1901/2.1.2/0074 azonosító számú „AT@AT.CB” című projekten belül közbeszerzési eljárás eredményéről való döntés (eszközbeszerzés)
Előadó: Füstös János polgármester 5 igen – 1 tartózkodás
13. Előterjesztés a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtésével, szállításával és ártalommentes elhelyezésével összefüggő közszolgáltatásról szóló 2022. évi beszámoló elfogadásáról
Előadó: Füstös János polgármester 6 igen
14. Tájékoztató a két ülés közötti tisztségviselői tevékenységről
Előadó: Füstös János polgármester 5 igen – 1 nem
A napirendekhez kapcsolódó előterjesztések az alábbi linkre kattintva érhetőek el:
Tájékoztatás
Tisztelt Lakosok!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2023. április 1. napjától változik a rendelési idő a II. és a III. számú háziorvosi körzetben!
Az II. és III. számú körzetet:
II. számú háziorvosi körzet új rendelési ideje az alábbiak szerint alakul 2023. április 17. napjától háziorvos: Dr. Zakariás-Bedő Mária Margit, rendelői tel.: 20/315-15-28
Csurgó:
Hétfő: 10:30 – 14:30
Kedd: 10:30 – 13:30
Szerda: 10:30 – 12:30
Csütörtök: 10:30 – 12:30
Péntek: 10:30 – 13:30
Csurgónagymarton:
Csütörtök: 13:40-14:40
Somogycsicsó:
Szerda: 13:40-14:40
III. számú háziorvosi körzet új rendelési ideje az alábbiak szerint alakul 2023. április 17.napjától tartós helyettesítéssel, háziorvos: Dr. Zakariás-Bedő Mária Margit, rendelői tel.: 20/313-53-91
Csurgó:
Hétfő: 08:30 – 10:00
Kedd: 08:30 – 10:30
Szerda: 08:30 – 10:30
Csütörtök: 08:30 – 10:30
Péntek: 08:30 – 10:30
Kérem a tájékoztatásom tudomásulvételét!
Csurgó, 2023. március 24.
Tisztelettel:
Füstös János
polgármester
Formanyomtatvány letöltése:
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
A Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás pályázatot ír ki diák és
szabadidősportok támogatására
Pályázatot nyújthat be:
Igényelhető összeg: max. 60 000 Ft/pályázó
Támogatási intenzitás: 100%
Beérkezési határidő: 2023. április 3.
Benyújtás módja: A kitöltött és aláírt „Támogatás igénylő formanyomtatvány”-t az összes melléklettel együtt zárt borítékban, személyesen vagy ajánlott küldeményként juttassa el a Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás 8840 Csurgó, Széchenyi tér 2. címre.
A borítékra írja rá: „Kistérségi sportalap pályázati dokumentáció - 2023”.
Döntés időpontja: legkésőbb 2023. május 31.
Finanszírozási időszak: A pályázat benyújtásától legkésőbb 2023. december 31. napjáig terjedő időszak
A támogatással való elszámolás határideje: 2024. január 31.
Bővebb információ a „Csurgó Kistérségi Sportalap Szabályzat”-ban található, mely az igénylési formanyomtatvánnyal együtt elérhető:
Csurgó, 2023. március 20.
Füstös János
elnök
A napirendek anyaga megtekinthető ügyfélfogadási időben a Csurgói Közös Önkormányzati Hivatal (8840 Csurgó, Széchenyi tér 2.) Önkormányzati Irodájában, valamint az alábbi linkre kattintva érhetőek el:
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeire emlékezett Csurgó városa március 15-én. A megemlékezésen Polgár Tamás az MNL Somogy Vármegyei Levéltára igazgatója mondott ünnepi beszédet, melyet az alábbiakban olvashatnak:
"Tisztelt Képviselő Úr, Polgármester Úr, Tisztelt Ünneplő Közönség, Kedves Csurgóiak!
Minden nagy magyar nemzeti ünnepen elhangzik a Tisztelet a Bátraknak köszöntés! Valóban, tisztelet mindenkinek, aki a nemzet, és a haza szabadsága és fejlődése érdekében, elvei mellett végsőkig kitartva tesz tanúbizonyságot hazaszeretetéről, szülőföldje iránti elkötelezettségéről.
A 175 évvel ezelőtt történt események során a forradalom és szabadságharc ideje alatt minden igaz magyar, és magyar ügyet segítő nem magyar résztvevő megmutatta mi a magyar haza iránti elköteleződés. Megtiszteltetés, hogy a vármegye történeti iratait őrző közgyűjtemény vezetőjeként itt e helyen én is megemlékezhetek.
Ha óránkra pillantunk és visszaforgatnánk az idő kerekét a 175 évvel ezelőtti Pest-Budai eseményekig, most épp az ujjongó tömegbe csöppennénk, mely a jurátusok körében a város utcáin a Landerer és Heckenast nyomdához tart.
És ünnepelnénk e fennkölt március 15-i nap történéseit, a 12 pont kinyomtatását, és a közös eufórikus hangulatot, a forradalom győzelmét. Ez a nap valóban a Márciusi ifjaké volt, a 200 éve született Petőfi, Jókai, Irinyi és a többi fiatalé. Csodás napja országunknak és csodás ünnepe azóta is hazánknak! E nap a magyar nemzet összetartozását is jelképezi ma már!
Márciusi 15-e egy gyújtópontja és betetőzése a forradalmi napot megelőző, és az utána következő eseményeknek is. Egy történész barátom szerint azért talán a legnagyobb ünnepe Magyarországnak az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc, mert előtte és utána is hatalmas változások mentek végbe az országban, a magyar társadalomban, valamint az élet sok más területén egyaránt. Ezen időszak alatt az akkori generáció nagyon sok ma is látható, és emberek által csodált irodalmi, zenei alkotással, épülettel gazdagította hazánkat, és egy fajta új szellemiséget is adott.
Március 15-t és az azt követő szabadságharcot nem értük volna meg a reformkor nélkül. Az 1825-től kezdődő országgyűlések és megyegyűlések haladó párti gondolkodói, szellemi és gyakorlati tevékenysége alapozta meg a magyar polgári haladást. A napóleoni korszakot követő Szent Szövetségi rendszerben, kasztszerű rendi társadalomban élő magyar nép valamennyi társadalmi csoportja változásért és polgári szabadságért kiáltott. Mindenki erre vágyott, aki a haza sorsát szívén viselte. A külföldi utakon világot látó magyar főnemes (mint Széchenyi), a fiatal jurátus értelmiség (Eötvös József), az országgyűlés reformer követei (Kossuth), és az úrbéri terhek alatt nyögő jobbágyság, és a külhonban állomásozó magyar katonák, mind-mind egyöntetűen. A haza és haladás gondolata nemcsak szóban, de tettekben is megnyilvánult. Az akkori reformemzedékből a himnusz költője Kölcsey Ferenc fogalmazta meg ezt az indíttatást:
Többször mondám: az élet fő célja - tett; s tenni magában vagy másokkal együtt senkinek sem lehetetlen. Tehát tégy! S tégy minden jót, ami tőled telik, s mindenütt, hol alkalom nyílik; s hogy minél nagyobb sikerrel tehess, lelkedet eszközökkel gazdagítani szüntelen igyekezzél.
E tettek ereje jelent meg Pest-Budán március 15-én
A pesti napok történései mellett nem szabad figyelmen kívül hagynunk a bécsi és pozsonyi eseményeket. Március 15-én a Kossuth vezette országgyűlési küldöttség Bécsbe hajózva a magyar király elé terjesztette a pozsonyi magyar országgyűlés javaslatait, mely a 12 ponttal összecsengve Magyarország polgári átalakulását alapozta volna meg. Az egyéni szabadságjogok kiterjesztését, vallási, törvény előtti egyenlőséget a rendi kiváltságok eltörlését, a közteherviselést, a sajtó szabadságát kívánta a magyar országgyűlés. Ezen kívül a magyar államiság helyreállítását, egy önálló magyar kormány felállítását kívánta a magyar nép is. A magyar nemzetnek és országgyűlésnek felelős első magyar kormány, miniszterenüke a korszak mecénása és később a szabadság vértanúja a kissé méltatlanul elfeledett gróf Batthyány Lajos lett. Batthyány első feladatai közé tartozott az első felelős magyar kormány megalakítása, az első népképviseleti alapon zajló országgyűlési választások lebonyolítása.
A vármegye hat választókerülete közül Csurgó is választókerületi központ lett, ahol 1848 június 20-án Fekete Lajos radikális Kossuth párti ügyvédet választották meg követül. Fekete Lajos a szabadságharc végéig kitartott a nemes ügy mellett. A honvédő háború után 1849-ben a haditörvényszék fogságra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, 1850-ben szabadult amnesztiával.
A Habsburg udvar látszólagos egyetértésseel fogadta el a pozsonyi országgyűlés április törvényeit, melyek a polgári Magyarország alapjainak megteremtését jelentették. Magyarország, vér nélküli forradalmával a Monarchián belüli önállóság megtartása mellett, megindulhatott volna egy európai, emberi szabadságjogokon alapuló demokratikus úton. Sajnos a Habsburg kormányzat nem engedte ezt meg. Előbb a horvát nemzetiségi törekvéseket kijátszva, később saját fegyveres erejét felhasználva, majd amikor már nem bírt a magyar néppel, idegen ország hadseregét a cári sereget segítségül híva, tiporta el az akkor már szabadságharcba torkolló ellenállást. A szabadságharc közel másfél éves időszaka újabb hősöket teremtett. Ki ne ismerné a szabadságharc kiváló tábornokainak, vezetőinek nevét. A 200 évvel ezelőtt született, sokáig árulónak tartott Görgei Artúr, Damjanich, Klapka, hőstetteit. De az ő haditetteik sem lennének ismertek ma, ha a honvéd hadsereg mögött nem egy ország állt volna. A hadseregben harcoló népfölkelők, nemzetőrök alkotta honvédsereg, a nép talán addig fegyvert nem fogó polgáraiból került ki. Sokan életüket áldozták a magyar alkotmányért a magyar hazáért.. Somogy vármegye a megyeháza felújítására szánt 14 ezer forintot fordította a forradalmi sereg ellátására, újoncainak felszerelésére. Somogy 3200 honvédet állított ki a szabadságharc folyamán, egyukeként azon kevés vármegyének, amely a rá kirótt kvótát teljesítette. Térségünk került először a harci cselekmények központjává. Átéltük a déli Dráva vonal védelmét, megszenvedtük 1848 szeptemberében Jellasics bán horvát seregének átvonulását, valamint az 1849. évi januári osztrák betörést.S omogy és a fenmaradt korabeli községbírói számadások szerint Csurgó nemzetőrei a délvidéki harcokban a dráva-vidék védelmében jelentős szerepet játszottak. A korabeli községbírói számadások alapján olvashatjuk, hogy Csurgó mezőváros fizette az általa kiállított mozgó nemzetőrök felszerelését és szállítását, valamint a honvédtoborzás idején 37 katonát adott a honvédseregnek. Csurgó mezőváros bírója: Fekete György, Alsoké Szalai Mihály volt..
1848 őszén a somogyi polgárok tömegével jelentkeztek az itt alakuló 46., 60 és 61. honvédzászlóaljba. A levéltári iratok alapján közel kétezer somogyi honvédról tudjuk név szerint, hogy biztosan részt vett a harcokban. Ezek közül tíz csurgói születésű katonáról értesülünk a visszatért honvédekről készült jegyzékekben. A nemzetőri és honvédsereget a magyar nép egyszerű polgárai alkották, de a somogyi honvédalakulatok vezetői között ott találjuk a megye nemesi rétegének a Talliánok, a Sommsichok, a Majláthok, Igmándyak képviselőit is. Csurgói születésűként Belányi Lajost, Gosztonyi Sándort és Nagy Jánost említhetjük, akik tiszti rangig vitték a honvédseregben.
A magyar alkotmány és a függetlenség ügyében, mindenki, nemre, vallásra, polgári állapotra tekintet nélkül összefogott és a Haza védelmére kelt. Talán ez 48 legnagyobb üzenete az összefogás, mely szinte példátlan a magyar nép történetében. Senki sem kérdőjelezte meg, hogy a hazának szüksége van rá, a csatamezőn, a földeken az ágyúöntőben vagy épp ott, ahol a haza üdvéért tenni lehetett. Azt hiszem ez volt az a néhány nagyszerű hónap, amikor a nemzet egységében meg tudta mutatni mire képes és mi rejlik a magyar népben, ha a szabadság és a haza sorsa forog kockán.
Somogy vármegye ezt 1849. tavaszán bizonyította leginkább, mikor a korábbi főszolgabíró, a Kossuth Lajostól kormánybiztosi kinevezést nyerő, – egykori csurgói diákok – Noszlopy Gáspár és bátyja Antal Debrecenből visszatérve. szinte a semmiből előtűnve, a somogyi népfelkelés segítségével elűzte az idegen hadsereg katonáit és 1849 májusára felszabadította Somogyot. Csurgó a szabadságharc végén ismét fontos helyszíne lett a vármegye történetének. 1849. július 23-án Csurgó környékén zajlott le a betörő osztrák seregekkel szemben az a kisebb csata, amely után Noszlopy kormánybiztos már belátta a védelem és a harci cselekmények hiábavalóságát és magát és seregét egy rövid tolnai kitérő után a Komárom felé irányította.
A szabadságharc végül elbukott, de az április törvényekbe foglalt polgári vívmányok közel két évtized múlva alapjai lettek az országnak, és 48 szellemisége tovább élt a kiegyezés után is.
Feltehetnénk a kérdést hogy mit jelent ma 48 szellemisége?
Erre talán egy 175 évvel ezelőtti somogyi idézettel tudnék felelni, mely az áprilisi törvényeket elfogadó utolsó rendi országgyűlés után keletkezett 1848. május 1-én. Inkey Zsigmond és Madarász László somogyi követek emelkedett hangú végjelentéséből idéznék:
Az utolsó 1 hónap (mármint ami március 15 és törvények elfogadása közt eltelt), melynek európai lelke Magyarországot nemcsak a polgárisodás egyik tényezőjévé, de némi tekintetben kiválasztottává is emelte, mert nemcsak a nemzetet, lealázott politikai rabság bilincseinek szétzúzásán önkormányzásra emelkedve, Európa hatalmainak sorába lépett a Magyar Status, nemcsak gyarmati zsibbadásból szabadulva ön kezeibe vette jövendő nagyságának és boldogulásának kulcsát, de magokban törtek szét a nép millióit sok századok óta sorvasztó hűbériségnek gyűlölt láncai, egyszerre tűntek el a szabadságot sértő sok szabadságok, a jogot bántó sok jogok, az igazságot kijátszó kiváltságok, és a kedves haza nagyságának mind ezen gazdag szerencséje, hogy először: közvállak vették át a közterheket, hogy másodszor: egyszerre lőnek a nagy hazának szabad polgárajivá és szabad tulajdonosaivá a milliók, hogy harmadszor: a természetdús hazának eddig számadástalan elpazarlott temérdek kincsei honfiak boldogságára nyitandja meg ezentúl az élet földi idveit a négy folyam szép honában, s negyedszer: Európának mívelt népei közé emelkedtünk. „
Azt hiszem, ezt szerette volna 48 Magyarsága elérni. Egy Európához tartozó, emberi és polgári szabadságjogait szabadon gyakorló, haza iránt elkötelezett egyének közösségét. Ahol a hazában élő polgárok, lehetőségük, tudásuk és tehetségük szerint, senki által nem korlátozva, gyarapíthatják Magyarország erejét, tudását, és hírnevét a világban. Ezt kívánták 1848-ban és ma is ezt kívánjuk. Ezért mondhatjuk azt, hogy 48 szellemisége ma is hat és ma is iránymutatást ad nekünk 175 évvel később is.
Éljen a Magyar Szabadság Éljen a Haza!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!"
Az eseményen készült további fotókért kérjük látogasson el Facebook oldalunkra!
Virágokkal és kedves versekkel köszöntötték a hölgyeket nőnap alkalmából a Csurgói Városi Szociális Intézményben. A megjelenteket Csurgó Város Önkormányzata nevében Füstös János polgármester az alábbi gondolatokkal köszöntötte: Kedves hölgyek, tisztelt urak! Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm Csurgó Város Önkormányzata nevében valamennyi hölgyet, idősebbet és fiatalabbat, dolgozót és nyugdíjas korút! Ilyenkor tavasszal már a jó időre készülünk és várjuk, hogy vége legyen a télnek. Évek óta tradíció, hogy ilyenkor szóval és virággal, kedvességgel köszöntjük a hölgyeket. Sokszor el szoktuk mondani, hogy egyébként az év minden napján szeretjük és tiszteljük őket. Azonban van egy nap, március 8-a - most egy nappal előbb vagyunk -, amikor is még inkább különös figyelem övezi a hölgyeket a kiskorútól az idősebbekig. Azt gondolom, hogy nagyon fontos, hiszen szebbé, gondtalanabbá teszik a férfiak életét. Ez az intézmény is egy kiemelt helyen van a tekintetben, hogy nagyon sok a női dolgozó, az intézményvezető is nő, ezért is kaptam én ezt a különös meghívást, de egyébként is nagy örömmel jövök mindig ide. Azt gondolom, hogy nagyon fontos az, hogy tényleg ilyenkor megemlékezzünk róluk, hiszen ők adnak életet a gyermekeknek, és nagyon-nagyon sok teher nehezedik rájuk. Most az elmúlt napokban olvastam a Somogyi Hírlapban egy női vezetőkel készült interjút és ugye mindig az a kérdés, hogy a nők hogyan tudják a munkát, a családban betöltött szerepet összeegyeztetni. Nagyon sokan azt mondják, hogy jó időbeosztással ezt lehet, hiszen olyankor, amikor mi haza megyünk és megpihenünk a munka után, akkor kezdődik meg a hölgyeknek a második műszak, a főzés, a rendrakás, a háznak, a lakásnak a kitakarítása, a gyerekek nevelése, és emellett még jó kedvet is kell, hogy mutassanak. Én azt kívánom Önöknek, hogy találkozzunk még sokszor, akár nőnap alkalmával következő esztendőben, akár a soron következő programokon, hiszen számos rendezvény és program van, amelyet ez az intézmény szervez. Nemrég volt egy nagyon szép farsangi bemutató is, és én nagyon örülök neki, hogy aktív az intézmény és baráti kapcsolatot talált meg az idősebb korosztállyal, nem csak az intézményi kötelezettségeit teljesíti, hanem azon túl is programot, rendezvényt szervez. A mai eseményen is egy kis programmal is kedveskedtek. Én jó erőt, egészséget, kitartást kívánok mindenkinek! Isten éltesse a nőket! - zárta köszöntőjét Csurgó Város polgármestere.
Az esemény további részében a Napsugár Szociális Intézmény fiataljai nőnapi versekkel kedveskedtek, melyet követően minden résztvevőnek virágot nyújtottak át. A nőnapi rendezvény uzsonnával és jó hangulatú beszélgetéssel zárult.