Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Neszményi Zsolt kormánymegbízott, Szászfalvi László országgyűlési képviselő, Biró Norbert a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke is jelen volt 2018. március 2-án Csurgón, a Csurgói Fiumei Emléknapon.

A dél-somogyi kis város már az elmúlt századokban is kapcsolatban állt a tengermelléki magyar város intézményeivel ‒ írta a Somogy Megyei Kormányhivatal. A Fiume Barátai Egyesület ügyvezetője azzal a céllal kereste meg a Csurgó városának vezetőit, hogy legyenek gesztor önkormányzat a céljaik megvalósításában. Miután Csurgó több szálon is kötődött a történelme során az adriai városhoz, örömmel tettek eleget ennek a felkérésnek.

A rendezvényen köszöntőt mondott a miniszterelnök-helyettes, mint az esemény fővédnöke, aki hangsúlyozta, hogy személyes kötődése is van Csurgó városához, hiszen családtagjai korábban ott végezték iskolai tanulmányaikat, valamint horvát kötődése is van, hiszen egyik nagyszülője Horvátországban született. Reméli, hogy a jövőben a horvát-magyar kapcsolat erősödni fog.

Semjén Zsolt az egykori magyarországi tengeri kikötő jelentőségéről szóló, Fiume-emléknapon tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett rá: Horvátország és Magyarország államszövetsége Szent László király uralkodása idején kezdődött, az éppen 150 évvel ezelőtti, 1868-as horvát-magyar kiegyezés pedig a két országnak, azon belül Fiume gazdasági, kulturális fellendülésének fénykora is volt.

A magyarság a Kárpát-medencében boldog lenne, ha annak az autonómiának a töredéke megilletné, mint ami a kiegyezés után Horvátországot, horvát barátainkat megillette ‒ jegyezte meg a Fiume Barátai Egyesületnek és a csurgói önkormányzatnak a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázumban tartott eseményén.

Kitért rá: Horvátország Antall József miniszterelnöksége idején óriási segítséget kapott önvédelmi háborújához, abban pedig, hogy az ország csatlakozhatott az Európai Unióhoz, nagy szerepe van Orbán Viktornak, aki a magyar elnökséget kihasználva „keresztülpréselte” az ország felvételét a közösségbe.

Semjén Zsolt az emléknap keretében rendezett tudományos konferencián mondott beszédében utalt rá, hogy Fiume immár 100 éve nem tartozik Magyarországhoz. Felidézte, a város az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után öt országhoz tartozott: először egy rövid életű szabad államként működött, később Olaszország, a Harmadik Birodalom, Jugoszlávia, majd Horvátország része lett. Fiumét 1910-ben még 6500 magyar lakta, számuk 1925-re 1100-ra, mára néhány százra csökkent ‒ tette hozzá. Szólt arról, hogy a belváros a monarchia hangulatát idézi és tele van magyar emlékekkel. Példaként a kormányzópalotát, a régi raktárépületeket, Baross Gábor „vasminszter” emléktábláját, a Budapest nevét viselő rakpartszakaszt, s egyebek mellett a magyar felirattal ellátott kikötői vasbakokat említette.

Szászfalvi László kereszténydemokrata országgyűlési képviselő arról szólt, hogy az elmúlt évszázadok bizonyították: a horvát és a magyar nép mindig barátságot ápolt. Erre épülnek azok a határ menti együttműködések, amelyek célja kihasználni a közös múltban, kultúrában, természeti értékekben rejlő lehetőségeket.

Hozzáfűzte, mindkét ország kiemelten kezeli a Dráva menti területek fejlesztését, emellett fontosnak tartják a mindennapi kapcsolattartást a határ közelében működő intézmények, a horvát és magyar lakosság kapcsolattartását.

Neszményi Zsolt, Somogy megyei kormánymegbízott azt hangoztatta, hogy Magyarország, azon belül Somogy megye igyekszik mindent megtenni a Fiuméban élő magyarság megmaradásáért, Füstös János (Fidesz-KDNP), Csurgó polgármestere pedig felidézte, hogy a város gimnáziumába egykor fiumei diákok is jártak, köszönhetően a Budapest-Csurgó-Gyékényes-Rijeka vasútvonal átadásának is.

Inkei-Farkas Márton a Fiume Barátai Egyesület ügyvezetője azt mondta, a 2016-ban, Pécsett alakult szervezet szerint Fiume közös örökség, a magyar, a horvát és az olasz identitás része, megőrzését kiemelt feladatnak tekintik. Szeretnének Fiuméval kapcsolatos tudományos kutatások támogatni, továbbá elérni , hogy a városban magyar konzulátus működhessen, magyar ház nyílhasson.

Az ügyvezető az MTI-nek azt mondta: ma már kevesen tudják, hogy Fiume mennyire fontos volt Magyarországnak: azért, hogy „kijusson a tengerhez”, egykor három megyét engedett át cserébe Horvátországnak.

forrás: http://www.orientpress.hu/cikk/2018-03-02_fiumei-emleknap-volt-csurgon

A mai napon több forrásból is elterjedt a hír, miszerint a Csurgó Városi Konyhán ételfertőzés gyanúja merült fel. Az ügy mielőbbi, szakszerű kivizsgálása érdekében a konyhát üzemeltető Csurgói Városgazdálkodási Kft. azonnali ellenőrzést rendelt el.

Káplár István ügyvezető a kialakult helyzet megoldása érdekében a Somogy Megyei Kormányhivatal Nagyatádi Járási Hivatala Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályának vezetője, valamint az ÁNTSZ munkatársa segítségét kérte, akik a mai napon több vizsgálatot is lefolytattak és a helyszíni vizsgálatok során mindent rendben találtak. Megállapították, hogy az üzemeltető az előírások (például: higiéniai-, az ételek kezelésével-, az alapanyagok tárolásával kapcsolatos szabályok, stb.) betartásával biztosítja a szolgáltatást. Ezek alapján a városi konyha továbbra is zavartalanul üzemelhet.

A vizsgálati protokoll részeként – minden további kétséget kizárandó – az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály vezetője ételmintákat küldött Budapestre, központi vizsgálatra, ennek azonban csak később, várhatóan néhány napon belül lesz eredménye.

A vizsgálatok jelen állása alapján nem valószínű, hogy ételfertőzés történt, inkább valamilyen más, vírusos megbetegedésről lehet szó. A vizsgálat végleges eredményéről természetesen azonnal tájékoztatni fogjuk a lakosságot.

2018. február 10-től ismét megnyitotta kültéri termálmedencéit a Csurgó Városi Uszoda.

Cikk ajánló: http://csurgo.hu/hu/hirek/1-hirek/426-a-csurgoi-termalviz-jotekony-hatasai

A napirendekhez kapcsolódó előterjesztések az alábbi linkre kattintva érhetőek el:

A napirendekhez kapcsolódó előterjesztések az alábbi linkre kattintva érhetőek el:

Csurgó Város Önkormányzata és a Csokonai Közösségi Ház szervezésében emlékeztek meg a Magyar Kultúra Napjáról Csurgón. A 2018. január 22-én 16 órai kezdettel megtartott eseményen ünnepi beszédet mondott Füstös János polgármester, melyet követően a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium diákjai adtak ünnepi műsort. Az ünnepséget követően A Somogyi Hírlap jelenti 2017-ről sajtófotó-kiállítás címmel nyílt kiállítás. A kiállítást Lengyel János a Somogyi Hírlap főszerkesztője nyitotta meg.

Az eseményről a Somogyi Hírlap tudosított, melyet itt olvashat!

Csurgó 05:01-től!

https://www.mediaklikk.hu/video/itthon-vagy-2017-12-22-i-adas/

Teljes útfelújítás veszi hamarosan kezdetét a Berzence-Csurgó-Iharos szakaszon, melynek köszönhetően új útburkolattal bővül Csurgó úthálózata - jelentette be 2017. december 19-i sajtótájékoztatóján Füstös János polgármester, Szászfalvi László országgyűlési képviselő, továbbá Németh Zsolt Magyar Közút Nonprofit Zrt. Somgy Megyei Igazgatóság megyei igazgatója.

Szászfalvi László országgyűlési képviselő elmondta: Nagy örömmel szeretnénk bejelenteni ezen a mai napon, hogy több évtizedes álmunk valósulhat meg, hiszen végleges döntés született a Berzence-Csurgó-Iharos közötti útfelújításáról. Az elmúlt héten befejeződött a közbeszerzési eljárás. Azt már tudtuk, hogy a forrást elnyertük, hiszen több mint egy évvel ezelőtt a források vonatkozására a döntések megszülettek, ugyanakkor le kellett bonyolítani még a műszaki előkészítést, engedélyeztetést, illetve a közbeszerzési eljárást, mely egy központi közbeszerzési eljárás volt. Ennek a végéhez érkeztünk el az elmúlt héten, ezért nagy örömmel jelentem be azt, hogy az időjárástól függően most már minden akadály elhárult azelőtt, hogy ez a beruházás elkezdődjön. Ez a beruházás a Települési és Területi Operatív Program keretéből, illetve hazai költségvetési forrásból tud megvalósulni. A TOP keretéből körülbelül 1,4 milliárd forintot nyert el a város, illetve a térség. Hazai forrásból pedig több mint 600 millió forintot fordít a kormányzat ennek az útnak a felújítására. Ez azt jelenti, hogy amint megkezdődhet az időjárástól függően a beruházás, a Berzencétől Csurgón keresztül egészen Iharosig – Iharosnál már egy 2 km-es szakasz elkészült, tehát gyakorlatilag Iharosberényig, a 61-es útig - teljesen felújításra kerülhet ez az útszakasz. Ez azt jelenti, hogy a Berzencei belterületen, valamint a Csurgói belterületen is az állami út felújítása meg tud valósulni. Azt gondolom, hogy ez a beruházás konkrétan ábrázolja és megmutatja azt, hogy a kormány elkötelezett a hátrányos helyzetű térségek fejlesztése és felzárkóztatása iránt. Már az elmúlt esztendőkben számtalan ilyen fejlesztési program itt Csurgón megvalósulhatott. Azt gondolom, hogy ez a térség számára egy óriási előrelépést jelent, részben gazdasági szempontból, - hiszen a gazdasági szereplők számára könnyebben és gyorsabban elérhetővé válik ez a térség, illetve ezek a települések - részben pedig a lakosságnak az életminőségének a kiszolgálása érdekében nagyon fontos beruházásról van szó.

Füstös János polgármester hangsúlyozta: Régi álmunk vált valóra Csurgón, a Csurgón és a térségben élőknek, hiszen hosszú évek után a Berzence-Csurgó-Iharosberényi szakasz felújításra kerül. Azt gondolom ez egy történelmi lépés a város életében. Az elmúlt években sokakban vetődött fel az a jogos észervétel és kritika, hogy ezen az útszakaszon a közlekedés nagyon sok kivetnivalót hagy maga után. Csurgó egy nagyon hosszan elterülő település, több mint 5 km-es a belterület, a Csurgó városán áthaladó közút hossza, így a csurgói lakosoknak nagyon fontos, hogy ez a beruházás meg tud valósulni.

Németh Zsolt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Somgy Megyei Igazgatóság megyei igazgatója kifejtette: A felújítás kapcsán hat új gyalogos átkelőhely fog megépülni.