Dr. Horváth Gábor állatorvos Facebook bejegyzésében hívta fel a figyelmet arra, hogy sajnos környékünkön is megjelent a bőrférgesség!

"Tájékoztatok mindenkit, hogy sajnos a környékünkön is megjelent a bőrférgesség! A mai nap (2017.09.01.) egy kutyusből távolítottam el műtéti úton két nőstény és egy hím bőrférget egy olyan állatból, amely a környéken nőtt fel és távoli vidéken nem járt. Nagy valószínűséggel a sokkal komolyabb problémát okozó szívférgesség kórokozója is már itt lehet a környékünkön, kb. 70 állat mintája vár még vizsgálatra!Kérem a gazdákat legyenek körültekintőek!"

A Csurgói Jézus Szíve Karitász Csoport szeptember 2-án, szombaton reggel 9 órától 12 óráig jótékonysági napot tart a Csokonai Közösségi Házban, ahol a rászorulók ingyenesen kaphatnak gyermek- és felnőttruhát adományozóik jóvoltából. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak!

Tájékoztatjuk a Tisztelt lakosságot, hogy városunkban is lehetőség van a közvilágítási hibák lakossági bejelentésére a KOVIKA Közvilágítási hibabejelentő portálon, melynek elérhetősége:

https://kozvilhiba.hu

Kérjük, hogy aki a környezetében közvilágítási hibát tapasztal, éljen a lehetőséggel, vagy jelentse azt a 82/471-388 telefon 147 –es mellékén.

Köszönjük!

Csurgói Közös Önkormányzati Hivatal
Beruházási és Műszaki Iroda
8840. Csurgó, Széchenyi tér 2.
Telefon: 47l-388
Fax: 471-095

Mióta Hippokratész és Galenus, ókori gyógyítók megállapították a meleg, magas ásványianyag-tartalommal rendelkező gyógyvizek emberi szervezetre gyakorolt pompás hatásait, sok nép épített ki magas fürdőkultúrát Európában.

A kevés területek egyike, ahol Magyarország ma nagyhatalomnak számít: a termálvíz. Az ország kiváló hidrogeológiai helyzete a Pannon-tenger maradványának köszönhető. Míg általánosan azokat, a föld mélyéről feltörő ásványvizeket nevezik termálvíznek, melyek hőmérséklete a 20 °C-ot meghaladja, addig nálunk - a bőség zavarával küzdve - csak a 30 °C feletti hőmérsékletű vizeket tartják termálvíznek. Ezek jó része ráadásul gyógyvíz, melyek meghatározott betegségekre vonatkozó gyógyhatását orvosi vizsgálatok bizonyították. A listára most Csurgó városa is feliratkozott. A termál- és gyógyvizek elsősorban a bennük oldott ásványi anyagok révén, a bőrön keresztül felszívódva az idegpályáinkon fejtik ki hatásukat. A felszívódott ásványi anyagok bekerülnek a vérkeringésbe, a nyirokerekbe, ezáltal hatnak az idegrendszerre, erősítik az immunrendszert és kedvezően befolyásolják a szervezet reakcióképességét. Regeneráló, felépítő folyamatokat indítanak el a szervezetben. Ivókúraként is alkalmazhatók.

Ám az emberi test számára önmagában is különleges közeg a víz, még ha nem is bír gyógyhatással. Mivel felhajtóereje nagyobb, mint megszokott közegünké, a vízbe merülő test súlya mintegy tizedére csökken. Így a mozgás sokkal könnyebbé válik, a vízben a sérült, kopott ízületek is megmozgathatók. A meleg vízben való fürdőzés pedig az erek kitágulását serkenti, ami szintén jótékony hatású a keringésre, a ma népbetegségnek számító, magas vérnyomás csökkenéséhez vezet.

A fürdőhelyek mikroklímája és a fürdőzéssel lelassult életritmus pedig stresszoldó, idegnyugtató hatású.

Az első csurgói termálkút (B-17) a régi strand területén került feltárásra, amelyben 65 fokos vizet találtak, napi 1000 köbméter a vízhozammal, 1250 méteres mélységben. A város még 2000-ben kért szakértői véleményt, ami alapján sikeresen pályázott a Széchényi tervhez, a tervekre és a megvalósíthatósági tanulmányokra: japán, török, római és klasszikus monarchiabeli fürdőket képzeltek el. Befektetők híján az ötletek nem valósultak meg.

2008-ban a város vezetése elhatározta, hogy a termálkút vizét az ÁNTSZ-el hivatalosan gyógyvízzé minősíttetik, ehhez akkor összesen hatvanhét beteggel két medencében végeztek tesztet. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák a víz milyen hatással van a mozgásszervi megbetegedésekre. Tizenötször harminc percet kellett mindenkinek a vízben töltenie, amit 36 fokosra lehűtöttek. Mindezt orvosi vizsgálat előzte meg, s a fürdetés befejezése után másfél hónappal újra vizsgálták a résztvevőket. A vizsgálatok eredményként a termálvizet gyógyvízzé minősítették. Ilyen előzmények után a "Csurgói Sótonyi László Sport és Szabadidőcentrum felújítása és bővítése" beruházás keretében a csarnok mellett új kutat fúrtak.

A 1270 méter mélységű meleg vizes kút folyamatos vízhozama 1200 liter percenként, amely 67 C˚-os vizet biztosít a felszínen.

A víz összetétele meghatározza, hogy milyen betegségek kezelésére ajánlott. Mivel a vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy azonos rétegből származik, mint a régi strand területén fúrt kút, összetételében is egyezhet, így remény van a gyógyvízzé nyilvánítására.

Ez alapján a városi uszoda termálvize közepes ásványi anyag tartalmú, nátrium-hidrogén-karbonátos jellegű, igen lány víz, amely tartalmaz még klórt, káliumot, vasat és ammóniát. Ezen összetevők alapján gyógyító hatása lehet a gyomor-, bélhurutos, gyomorsav-túltengéses, légúti hurutos állapotokra, reumatológiai és női szervek betegségeire, de kiváló lehetőség a stresszoldásra, nyirokkeringés serkentésére és a vizenyők eltüntetésére, vastartalma miatt ivókúraként is több szervre alkalmazható.

Az uszoda területén két termálvizes medence található, amelyek közül az egyik 38 C˚os, míg a másik, élményelemekkel gazdagítva 36 C˚-os vízével várja a felfrissülni, gyógyulni vágyókat.

BV

A 424-es Bivaly gőzmozdony

145 évvel ezelőtt, ha nem is éppen Kanizsára, de Csurgóra mindenképpen elindult, és meg is érkezett 1872. augusztus 14-én az első gőzmozdony vezette szerelvény. Emlékezetes dátum kell, hogy legyen ez a nap, hiszen a vonatközlekedés beindulása óriási változást jelentett Csurgó gazdasági, társadalmi és szellemi fejlődésében egyaránt.

A magyarországi vasúthálózat kiépítésére az 1836-os országgyűlés 13 vasútvonalat sorolt fel, melyek között másodikként szerepelt a „Pestről a magyar tengeri révpartokig” vezető, később Pest – Dombóvár – Kaposvár – Csurgó – Zákány, majd Fiuméig lefutó vonalszakasz. Az országos tervek megvalósulásának első szakasza 1846. július15-én kezdődött el a Pest-Vác közötti első lokomotív elindulásával.

Az Osztálymérnökség és a Vasútállomás egy régi képeslapon

A Csurgót is érintő Dombóvár – Zákány szakasz építését 1870. augusztus 10-én engedélyezte a kormány, azzal a kikötéssel, hogy az adott szakasznak 2 éven belül el kell készülnie. Az állomások helyének kijelölésére az illetékesek terep bejárásokat tettek. A helyszínek kijelölését gyakran befolyásolták a környező nagybirtokosok, akik birtokaikhoz a legközelebb szerették volna elhelyeztetni az egyes állomásokat és megállóhelyeket. Így alakulhatott ki, a máig is bonyodalmakat okozó Zákányban lévő Gyékényesi vasútállomás helyzete is.

1871 nyarán aztán a bécsi Springer bankház kivitelezésével elkezdődtek a vasútépítési munkálatok. A töltésekre a zákányi kavicsot, a talpfáknak pedig a Dráva menti tölgyfákat használták fel. A síneket a Bécs közeli Ternitzer gyár és a gráci Déli Vasút üzeme gyártotta le. Közben folyamatosan készültek a hálózat kiszolgáló épületei is. A műszaki átvétel az apróbb hibák kijavítása után rendben megtörtént.

1872. augusztus 14-én aztán történelem íródott, mikor is óriási érdeklődés és lelkes éljenzések ünnepélyes keretei között elindult a Duna-Drávai Vasút első szakaszának Dombóvár – Zákány közötti vonalán az első gőzmozdony. A vonal hossza 100 kilométer volt, melynek 9 állomása várta a fel és leszálló utazó közönséget.

A vasútállomás egy gőzmozdonnyal

Ez a 145 évvel ezelőtti nap átformálta Csurgó addigi életét. Kinyitotta az itt lakók és az ide érkezők lehetőségeit. Jól fizető munkahelyeket teremtett, ezáltal vasutas generációknak adott biztos megélhetést. Elindította a szabad áru és személymozgást, így a kereskedelem és a pénzforgalom növekedését is. Nagyban megkönnyítette a Csurgón tanuló főként gimnáziumi és tanító képzős vidéki diákok utazását.

A csurgói állomás téglából készült, egy emeletes épületében Zsifkovits Titusz állomásfőnök teljesített elsőként szolgálatot. Naponta 3 vonatot kellett felügyelnie, melyek 9 óra 31 perc alatt tették meg az utat a két végállomás között.

Azonban az időjárás gyakran tartogatott meglepetéseket és még hosszabb útidőt az utazóközönség számára. Volt, hogy nyaranta a rendkívüli nagy hőség miatt szinte elhajoltak a sínek, és ezért késtek a vonatok. Míg 1874 decemberében, a Csurgó és Zákány közötti vonalon több szerelvényt is betemetett a nagy havazás. A hóban rekedtek segítségére 38 katona indult el, akik a sikeres akció után az utasokkal együtt 16 szánnal vonultak be Csurgóra.

A vasútállomás épülete egy beálló tehervonattal

10 évvel később, 1882. november 16-án indult el az első szerelvény Kelenföldről Dombóvárra, a vasútvonal folyamatosságával biztosítva Csurgó és környéke utazóközönségének az eljutást egészen a fővárosig.

A Budapest – Fiume gyorsvonat a horvát szakaszok kiépülése után, az 1890-es években indult el. A Csurgó és Vidéke hetilap 1907 júniusában tudósított arról, hogy már a Magyar Királyi Államvasutak 1001. és 1002. számú gyorsvonatai június 1-től Csurgón is megállnak.

1913. március 15-én Bója László vasúti főmérnök avatta fel a vasútállomáshoz közeli Osztálymérnökség máig álló egyemeletes épületét. A Weiss Oscar tervezte, akkoriban kiemelkedően szép épület felavatására még az Állam Vasutak zágrábi üzletvezetősége is megjelent. Az épület földszintjén a vasúti mérnökök irodái, míg az emeleten a mérnökök és családjaik korszerű, modern otthonai kaptak helyet.

Ugyanezen a napon a gyékényesi vasútállomáson, a Fleiner Szállodában, a „Magyar határszéli vasutasok Dalköre” adott hazafias műsoros dalestet, bizonyítva, hogy a vasútnak mily nagyszámú, rangos és elhivatott dolgozói közössége van.

A Csurgón át közlekedő egykori gőzmozdonyok közül leghosszabb ideig a 424-es, Bivalynak keresztelt gépek jártak. Érkezésükre gyermekek serege tolongott a vasútállomáson, hogy megcsodálhassa a vígan füttyögő, gőzt fujtató, híres vasparipákat.

A sípoló vasparipák ideje már napjainkra már lejárt. Manapság villanymozdonyok húzzák a kocsikat, melyekben sajnos egyre kevesebb az utas. A gumikerekű személyi közlekedés kiszorította a vaskerekek jelentőségét.

Azonban a kötött pályás közlekedés 145 évvel ezelőtti elindulása újkori történelmet írt Csurgónak. Olyan lehetőségeket hozott és nyitott az akkori körülmények között, melyek hosszú időn biztosították a település polgárosodó, dinamikus anyagi és szellemi fejlődését.

Vargáné Hegedűs Magdolna

Hirdetmény

A KASZÓ Zrt. tájékoztatása alapján

2017. augusztus 20-tól november 20-ig délután 15:00 órától - reggel 09:00 óráig

a társaság teljes erdő és vadászterületére erdőlátogatási korlátozás van érvényben, a vadgazdálkodási állomány hasznosítási tervek teljesítéséhez kapcsolódó, intenzív vadászati tevékenység során felmerülő balesetveszély elkerülése miatt.

Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy a közforgalom céljára megnyitott szilárd burkolatú utakról az erdei földutakra bármely időpontban történő járművel – kerékpárral is – való behajtást határozatlan időtartamra megtiltva, behajtani csak az Erdőgazdaság által kiadott írásos behajtási engedéllyel lehet.
Kutyát az erdőben póráz nélkül sétáltatni tilos!

A tiltott időben, vagy az erdőgazdaság gépjárműforgalom elől elzárt területén jogosulatlanul ott tartózkodó személy ellen szabálysértési eljárás indítható.

Tóth Sándor sk.
irodavezető