A Somogy Vármegyei Kormányhivatal, mint növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró szerv (továbbiakban: élelmiszerlánc-felügyeleti szerv) a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó fitoplazma (Grapevine flavescence dorée phytoplasma) zárlati károsítót terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen az alábbi 2026. évre vonatkozó első védekezési felhívást teszi közzé a Balatonboglári borvidék és Somogy Vármegye teljes területének vonatkozásában:
VÉDEKEZÉSI FELHÍVÁS 2026/I.
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) idegenhonos kártevő, amely elsősorban közvetett kártétele miatt jelent fenyegetést a hazai szőlőtermesztésre, mivel a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Grapevine flavescence dorée phytoplasma-t, röviden az FD fitoplazmát (más néven Candidatus Phytoplasma vitis) terjeszti. Napjaink legsúlyosabb szőlőbetegségét okozva, a fitoplazma járványszerű terjedése jelentős gazdasági károkat idéz elő a szőlőültetvényekben. Jelenlegi ismereteink szerint a fitoplazma által okozott betegség nem gyógyítható, a védekezés egyetlen hatásos módja a megelőzés. Amennyiben felmerül a betegség gyanúja, azt azonnal jelenteni kell az illetékes hatóságoknak.
A megelőzéshez, a fertőzés visszaszorításához szükséges a kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni hatékony védekezés, valamint a fertőzésmentes szőlő-szaporítóanyag előállítása. Ez csak következetes és szakszerű növényvédelmi munkával biztosítható. Fontos a tél végi nyesedékek eltávolítása is a területről, valamint megsemmisítése, hiszen a kabóca tojás alakban telel át az idősebb szőlővessző foszló kérge alatt, így fenn tud maradni a tél végi metszéssel eltávolított vesszőkön is.
Az amerikai szőlőkabócát hazánkban először Somogy vármegye déli részén, Csurgón találták meg 2006-ban. Az egynemzedékes kabócafaj az azóta eltelt 20 év alatt széles körben elterjedt az ország borvidékein. A szőlő aranyszínű sárgaság betegséget első alkalommal 2013-ban észlelték Magyarországon, a fitoplazma-fertőzés mostanra 18 vármegyében és 21 borvidéken igazoltan jelen van. 2023. évtől tapasztalható, hogy a betegség egyes szőlőültetvényekben már járványos mértéket öltött, melynek eredményeként teljes ültetvények kerültek kivágásra.
Az áttelelt tojásokból az amerikai szőlőkabóca lárvák kelése – időjárástól és az ültetvény fekvésétől függően – május közepétől július első dekádjáig tart.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által a Balatonboglár szőlőültetvényeiben elvégzett felmérések szerint az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) lárvakelése 2026. évben május 21. napján kezdődött meg, az első lárvastádiumú egyedek tömeges megjelenése május utolsó, június első napjaiban várható. Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés azért különösen fontos, mert a szőlő egyik veszélyes betegsége, a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó Grapevine flavescence dorée zárlati károsító (a továbbiakban: zárlati károsító) járványszerű terjedésében játszik szerepet.
Minden szőlőterületen – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv növényegészségügyi zárlatot elrendelő határozatai alapján – kötelező a rovarvektorok ellen évente 3 alkalommal történő növényvédő szeres védekezés, melyet a védekezés optimális idejére vonatkozó hirdetményi úton közzétett védekezési felhívások figyelembevételével kell végrehajtani.
A szőlőnövények fejlettségére tekintettel a lárvák elleni első kezelést a szőlő virágzása alatt, vagy a virágzás után, de legkésőbb június 12. napjáig, a második kezelést, ez első kezelés után 2-3 hét múlva, legkorábban júliusban, de legkésőbb július 10. napjáig kell elvégezni.
Fontos a lárvák ellen védekezni, mert a fitoplazmát terjesztő amerikai szőlőkabóca repülésre képes imágója a fertőzött tőkéről egészséges tőkére át tudja vinni a kórokozót táblán belül és táblák között is.
A kifejlett egyedek elleni harmadik kezelésre újabb védekezési felhívás kerül kiadásra a kabóca csapdák fogási eredményei alapján.
Szaporítóanyag-előállító területek A szaporítóanyag-előállító területeken – ideértve a törzsültetvényeket és faiskolákat – a védekezés kötelező, függetlenül attól, hogy az adott területen észleltek-e kabócát.
Alkalmazható készítmények és technológiák
A védekezésre a felhívás 1. sz. mellékletének (Nébih honlapján elérhető Szőlőben kabócafajok ellen engedélyezett rovarölő szerek) táblázatában szereplő rovarölő szerek alkalmazhatók.
Az ökológiai szőlőültevények esetében az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet által elkészített védekezési technológia itt érhető el.
A konvencionális szőlőültetvények esetében a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara által elkészített védekezési technológia itt érhető el.
Megjegyzendő, hogy az amerikai szőlőkabóca fiatal lárvái a szőlőnövények törzsein található hajtásokon nagy egyedszámban megtalálhatók, ezért az hatékony védekezés feltétele, hogy a kötelező kezelések előtt a szőlőnövényeken a törzstisztítás elvégzésre kerüljön, vagy amennyiben nem történik meg, a kezelések a tőhajtásokat is érjék. Továbbá a védekezés hatékonyságát növeli, ha a lárvák elleni védekezés során legalább egyszer felszívódó növényvédő szer kerül felhasználásra. A hatásos védekezéshez hozzájárulhat a megfelelő permetlé borítottság. A feszívódó szereknél a lombfal alsó leveleire mindenképpen kerüljön permetlé, mivel a felszívódott hatóanyag szállítása a hajtásvégek felé történik. Ez azért fontos, mert a lárvák a fás növényi részek környezetében lévő leveleken gyakrabban fordulnak elő. A kontakt növényvédő szerek esetében a teljes lombfalon a levelek mind két oldalának a fedettsége szükséges, mivel a lárvák általában a levél fonáki részen tartózkodnak. A növényvédő szerek kijuttatása során – adott esetben – figyelmet kell fordítani a gyártó ajánlása szerint a permetlé pH-jának beállítására, valamint a növényvédő szerek UV érzékenységére miatt a kijuttatás napszakának a megválasztására.
Lényeges, hogy nem elég a növényvédő szereket kijuttatni, hanem azok hatékonyságáról is célszerű meggyőződni.
Rezisztenciakezelés és technológiai tervezés
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felhívja a termelők figyelmét arra, hogy az integrált növényvédelem alapelveinek betartása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a rezisztencia kialakulásának megelőzésére.
Ennek érdekében:
•
a készítmények engedélyokiratában meghatározott maximális kezelésszámot be kell tartani,
•
a hatóanyagok kiválasztását (rotációját) és alkalmazását tudatosan kell megtervezni,
•
valamint a későbbi kezelésekhez olyan készítményeket kell tartalékolni, amelyek az adott fenológiai állapotban még kijuttathatók és élelmezés-egészségügyi várakozási idejük is betartható.
AKG és ÖKO támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettség
A szőlő aranyszínű sárgaság terjedésének megakadályozása érdekében:
•
a KAP-RD19a-1-24 kódszámú „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” (AKG),
•
valamint a KAP-RD20a-1-24 kódszámú „Ökológiai gazdálkodás támogatása” (ÖKO)
pályázati felhívások keretében támogatott szőlőültetvényekben évente legalább két alkalommal kötelező növényvédőszeres védekezést végezni az amerikai szőlőkabóca ellen.
A növényvédőszeres védekezéshez felhasználható készítmények listáját a felhívás 1. melléklete (Szőlőben kabócafajok ellen engedélyezett rovarölő szerek) tartalmazza.
Kaposvár, 2026. május 26.

A főispán helyett eljáró Vetési Bernadett
Főigazgató nevében és megbízásából:

Novák Csaba
osztályvezető

A teljes felhívás a mellékletben található!